A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon

mely szerint a megyében itt a legalacsonyabb az egy főre jutó gondozási díj, mert a gazdasági terv alapján működő, önálló gazdaság jelentős segítséget nyújtott az ellátáshoz.82

„Az intézet belső rendje kielégítő. A szobák tiszták... Az intézet orvosa hetenként látogatja az ápoltakat... Az ápoltak tisztasága megfelelő, korszerű fürdőszobájuk van...” Ugyanakkor a gondozási szakmunkát két fővel nem lehetetett a megfelelő színvonalon végezni, hiszen a 125 gondozott fele általában beteg volt. Osztertág Mária megyei vb-tag, a megyei tanács szociálpolitikai osztályvezetőjének javaslatára 1959-ben két ápolói hellyel növelték a létszámot,83igaz, hogy kettőjüknek még két évvel később sem volt szakképesíté- se.84 851961-ben 128 ezer forintból elkészült az alsó épület, a női betegszobák és az alsó raktárak vízszigetelése és a homlokzat felújítása. Az állandó meleg fürdővíz biztosítása érdekében 200 literes bojlert üzemeltek be. A folyosót székekkel, függönyökkel és dohányzóasztalokkal „társalkodó szobává” változtatták. A gazdaság bevétele 83 ezer forintra csökkent, ugyanis már csak 2 kát. hold szántó és 1200 aöl gyümölcsös volt megművelve. Az intézetnek 409 kötet könyve volt.83

Az otthonba utalást a tanács egészségügyi osztálya a rászorultság elve alapján végezte, és állapította meg a gondozási díjat. 1962 februárjában, a VB ülésre készült anyag szerint 67 férfi és 58 nő közül 32 nyugdíjas és 69 olyan személy élt kinek nem volt fizetőképes hozzátartozója. A 47 beutalton felül még további 18 személy elhelyezése lett volna sürgős, de ez helyhiány miatt lehetetlenek bizonyult. A modernizáció irányában tett javaslat szerint a nagy, közös termeket, 2-3 ágyas szobák váltották volna fel. Ebben a tervben talán az 1940-es átalakítás gondolata köszönt vissza. Itt merült fel az a gondolat, miszerint a sövényházi egykori Pallavicini-kastélyt szociális otthonná alakítanák és a vásárhelyi intézményt „elmés” Szociális Otthonná szerveznék át. A vásárhelyi végrehajtó bizottságnak nem állt szándékában az átszervezés, de nyíltan nem mondott, nem mondhatott nemet a megyei tanácsnak, ezért azt az ajánlatot tette, hogy ha a megye épít egy 125 férőhelyes otthont, mihez a város biztosította volna a telket és 3-5 kát. hold földet, akkor Vásárhely elvégezte volna az átalakítást.86

1963. augusztus 1-jétől Matók Sándor után Somogyi Józsefiéit a vezető. A 23 fős dolgozói létszámból 6 ápolónő volt. Egy televízió, 11 rádió működött, két hetilapot járattak és 460 kötetes könyvtára volt. A sajtó szerint: „A virágokkal, fákkal szegélyezett sétányok mentén gombaernyős asztalok mellett, mosolygó arcú idős asszonyok és emberek ülnek [...] minden ágyon, asztalon, széken színes terítő, a padlón szőnyeg, s frissen cserélt ágy- neműk.”87Az újságíró felszínes tudósítása helyett egészen másról tanúskodik a városi tanács végrehajtó bizottságának kihelyezett ülésén készült jegyzőkönyv. Az épület állaga elhanyagolt, felszereltsége és fűtése elavult, a hálótermek túl nagyok, így 16-18 gondozott él egy helyiségben, a termek egymásba nyílnak, nincs közösségi tér (társalkodó, klubszoba), az intézet teljes kihasználtsága miatt a betegszobában felgyógyulót nem tudják visszahelyezni az egészségesek közé, de a tartalmi munka tekintetében sem érte el a többi otthon szintjét.

82 CSML HL Tan. VB ir. VB jkv. 1960-03-31 20 (466-470. p.) (Több mint 122 ezer forint bevétele volt.)

83 CSML HL Tan. VB ir. VB jkv. 441/1958. (A 125 ápoltból 67 férfi, 58 nő, kik közül 60 személy díjmentesen, 65 pedig tartásdíj fejében lakott itt.)

84 Csongrád Megyei Hírlap (továbbiakban: CsmH), 1961. jan. 1. 3. p.

85 CSML HL Tan. VB. ir. VB jkv. 1962-02-15 24 (41 IMI 9. p.) (1.249.700 Ft volt az éves költségvetése.)

86 CSML HL Tan. VB. ir. VB jkv. 104/1962.

87 CsmH, 1964. aug. 20. 3. p.

48