A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Mauritz Béla mineralógus életútja és hódmezővásárhelyi kötődése

25., továbbá egykori tanítványa és szakmai utódja, Sztrókay Kálmán Imre születésének 90. évfordulóján avatták fel a Múzeum körút 4/a. épület első emeletén.

A rendszerváltozás után, az 1990-es években az egykori tanítványok elhatározták, hogy a baráti társaság tagjai minden évben összegyűlnek professzoruk emlékét ápolni, ébren tartani. Az összejövetel helyszíne 2002-től az ELTE TTK lágymányosi új épületében, a Kőzettan-Geokémiai Tanszéken található Mauritz Béla-terem, ahova a Múzeum krt. 4/a- ból áthelyezték a carrarai márvány emléktáblát is, rajta a bronz mellképpel (ELTE TTK, Mauritz Béla-terem, 1117 Bp. Pázmány Péter sétány 1/C., alagsor, -1.524 terem). Az emléktáblát Karlik Máté egyetemi hallgató örökítette meg 2014. október 14-én. A terem mellett magyar és angol nyelvű szöveg mutatja be a terem nevét viselő professzort képével együtt (

Szabó Csaba összeállítása, Papp Gábor nyomán). Az emléktáblán az F. K. (96) szignóról nem sikerült kideríteni a szerző nevét, akiről úgy nyilatkozott Tóth Sándor, jeles szegedi szobrászművész, hogy azt számára ismeretlen személy, esetleg nem is szobrász készítette, mert számos olyan téves megoldást talált a tondón, amit szerinte szobrász nem alkalmazhat (Tóth S. 2014).

Mauritz-tanítványok találkozója 2012. február 3-án. Virágot tart: Riedel Luca.

Bal szélen: Weiszburg Tamás tanszékvezető. Jobb szélen: Szabó Csaba docens.

Jobbszélen ül: Tóth Erzsébet (a szerző gyűjtéséből)

Mauritz Béla professzornak Tokody László 1957-ben ásvánnyal is emléket kívánt állítani. Ezt az Erdőbényéről leírt, vastartalmú szaponitot legutóbb Weiszburg Tamás és munkatársai vizsgálták 2010-ben, az ELTE Ásványtani Tanszékén. Jelenleg ugyan a mauritzit nem érvényes ásványnév, de még tartogat vizsgálnivalót. Az ásványnak otthont adó hólyagüregekben eredetileg feltehetően C02-atmoszféra van, így ott stabil a ferro- szaponit, ami levegőn rögtön feloxidálódik. Úgy kellene tehát felnyitni a vizsgálandó üreget, hogy ne jusson az ásvány oxigénhez, és úgy kellene róla szerkezeti és kémiai adatokat gyűjteni. Legutóbb a felvidéki Stefan Farsang, Skóciában tanuló geológushallgató foglalkozott vele, jelenlegi munkájának eredményét még nem ismerjük.

36