A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

ADATTÁR - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 6. T-Z

1897. TOLNAI ISTVÁN KÖZE -> ZSOLDOS UTCA

1898. TOMPA UTCA Lévai és János utcákat köti össze a Borz utcával. 1888: Csirke utca; 1890: Tompa utca. - Tompa Mihály (*Rimaszombat, 1817 fHanva, 1868) költő, az MTA tagja.

1899. TOPA SOR -» TÁNCSICS MIHÁL ¥ ÚT

1900. TOPA-ÉR Csúcs-tavat kötötte össze a Kistó-érrel. Az 1860-as években a medre a Csúcsi Nagy utca felől vezetett nyugat-keleti irányba, a Szarvas-kocsmánál délre fordult, a Kispiac (ma Kálvin János) téren keresztül a mai Bocskai utcán vezetett a Hód-tóba. A 19. század folyamán az ér vizét a Szarvas előtt lezárták, ezáltal állóvízzé vált, Kispiaci-tónak nevezték. A —>

Nepomuki Szent János-szobrot eredetileg az élő ér partján állították fel.

1901. TOPA-ÉR HÍDJA Széles fahíd az Andrássy utcánál.

1902. TÓPART UTCA Hód-tó közelében (1857).

1903. TÓPARTI ELEMI LEÁNY ISKOLA -» OLDALKOSÁRI ELEMI LEÁNYISKOLA

1904. TÓPARTI SOR -► HŐSÖK TERE

1905. TÓPARTI VARGA UTCAJA Újvároson a Széchenyi utca környéke (1850).

1906. TORMA UTCA Azonosíthatatlan utca 1857-ből.

1907. TORNYAI JÁNOS MÚZEUM Dr. Rapcsák András út 16. Imre József háza 1899- ben épült. Sándy Gyula az emeletre egy négyszobás lakást mellékhelyiségekkel és zárt erkéllyel (hagymakupolás bádogtető fedi), a földszinten orvosi várót és rendelő helyiséget, valamint egy kisebb lakás tervezett. A város 1914-ben vásárolta meg a házat (Groák Dezső lakott benne) az 1904-ben alapított múzeum céljára. Kiss Lajos gyűjtőmunkája teremtette meg alapjait. A ház megvásárlásával megoldódott a múzeum gyűjteményének raktározása és őrzése, Kiss Lajos távozásával viszont a múzeumi tárgyak gyűjtésének lendülete megtört. Másod-, harmadállásban városházi kistisztviselőket bíztak meg a múzeum vezetésével. Az első szakszerű néprajzi kiállítást 1928-ban rendezték. A néprajzi gyűjteményt a fából készített bútorok fafaragásai és festése, a fazekasok termékei, valamint a szőrhímzések tették híressé. Újabb lendületet adtak a múzeum fejlődésének Banner János vezetésével végzett (1929-1944) régészeti feltárások. Nagysziget, Kökénydomb, Szakálhát, Kotac-part, Nagyrét, Gorzsa területéről került elő a neolitikum 40 ezer darabot számláló lelete. A múzeumban található az egyetemes kultúra értékei között is számon tartott Kökénydombi Vénusz, a Gorzsai Vénusz és egy neolitikus oltár. Tornyai János halála előtt 90 müvét, köztük a legjelentősebbeket (Nagy juss, Bús magyar sors, Gémeskút, Vihar, Csizmahúzás, Csokorkötés) Vásárhely városának adományozta. Négy nap múlva további 426 művét ajándékozott szülővárosának. A muzeális tárgyakban is gazdag gyűjtemény a második világháború alatt nem károsodott, de utána beköltözött az SZDP az épületbe. Az emeleti részt a párt ifjúsági szervezete táncmulatságok rendezésére használta. A múzeum anyagát gyorsan és szakszerűtlenül átköltöztették a Kálvin téri Nagy Emő-féle házba. Pár év múlva megszűnt az SZDP, a múzeum visszaköltözött régi helyére, sőt az államosítások révén a mellette levő Korda- (Klein-) házat (1930 előtt Udvarhelyi-ház) is megkapta, sőt a könyvtár is külön épületbe költözött. Javultak a körülmények, igazgatóvá a Tornyai János Társaság elnökét, Galyasi Miklós költőt nevezték ki 1946-ban. Javaslatára vette fel 1951-ben a múzeum Tornyai János nevét. 1954 óta rendszeresen megrendezik a Vásárhelyi Őszi Tárlatot, amelynek elindítója szintén Galyasi Miklós. Az egykori múzeumigazgató domborművét (B. Kovács Emőke alkotása) a múzeum bejárata mellett 2002-ben leplezték le. 2012-ben a

305