A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos
volna. A nagy tekintélynek örvendő törvényhatósági bizottsági tagok, a sűrűn számon kért régi városházi tisztviselők egyre kevésbé voltak elragadtatva a fiatal és agilis, a város érdekében minden követ megmozgató városvezető ténykedésétől, mert Baksa rendszeresen „kiosztotta” őket egy-egy közgyűlésen. A kormánypárt lapja sem tudott semmi negatív szenzációt felhozni ellene, legsúlyosabb vádjai a Szántó Kovács-féle mozgalom kezelésére, vagy a polgármestersége végén kirobbant sikkasztási ügyekkel kapcsolatos erélytelen magatartására vonatkoztak. A polgármesterváltás már a református egyházi főgondnok-vá- lasztás idején (1895 decembere) érlelődött: a presbiterek többsége már nem Baksát támogatta, hanem azt a Juhász Mihály árvaszéki elnököt, aki a regnáló polgármestert 1898 januárjában legyőzte. Élet a városháza után Baksa Lajos 1892. januári polgármesterré választását követően Temesvárról szülővárosába, a Zrínyi u. 4. szám alatti házba költözött családjával. Az 1892 őszén elhunyt édesapja által 1873-ban emelt Kállay utcai házat 1893-ban kibővíttette, és oda helyezte át lakását.58 A házát az építési szabályrendelet értelmében kerítéssel kellett ellátnia. Ez nem okozott volna problémát, ám szomszédjai közül egyedül Csáky Lajos Bocskai utcai gazdálkodó nem fogadta el a kitűzött mezsgyevonalat. A közöttük zajló birtokvita 1893-ban kezdődött és több mint egy évtizednek kellett eltelnie, hogy Baksa érvelését, mely szerint Csáky nevű szomszédja akadályozta meg őt kerítése felépítésében, a mérnöki hivatal és a városi tanács elfogadja.59 Ügyvédi praxisát már itt folytatta 1898 januárjától. A közgyűlés ügyeiben egyre ritkábban vett részt, közéleti tisztségeket azonban vállalt: 1902-ben a Polgári Leányiskola gondnoki tisztében találjuk. Ez év májusában a helybeli munkások egy része nevében eljárt a városi tanácsnál ínségmunka-alkalmak teremtése érdekében.60 Szeged főispánja 1907 júniusában Baksát nevezte ki Szeged szabad királyi város rendőr-főkapitányává.61 Ügyvédi munkája mellett református egyházi feladataira is több ideje jutott. Egyházmegyei tanácsbíró, 1907-től a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Zsinatának képviselője, a tiszántúli egyházkerület föjegyzője62és - immár családjával Budapestre költözve - a Magyar Református Egyház Egyetemes Konventjének előadói, vagyis titkári tisztét is betöltötte. Erre a posztra az 1907. október 22. és 25. között, Budapesten ülésező konvent választotta meg. Személyére a konvent elnöke, báró Bánffy Dezső volt miniszterelnök tett javaslatot a következő szavakkal: „...egyházias élete, administrativ képessége, nagy jogi tudása, széles látköre, fáradhatatlan munkaképessége, munkaszeretete, ügybuzgósága ezen állásra méltóvá s bizottságunk véleménye szerint azok között, kikre ez állás betöltésénél gondolnunk lehet, legméltóbbá teszik.” A járandóságairól is döntöttek: fizetés és átalány: évi 12 ezer korona; lakbér: 4 ezer korona, az új központi épületben hatszobás természetbeni lakás, fűtéssel, világítással, melyből évente ezer koronát fizet az egy58 A házról, amely ma Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 26-28-ra van számozva, ld.: BALOG Gábor: Későromantikus építészeti emlékek Hódmezővásárhelyen 1870-1881 = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2007. Szerk. KOVÁCS István, VARSÁNYI Attila. Hmvhely-Bp., 2008. 348. Baksa Lajos építkezési ügye: CSML HL II. 3416/1893. 59 CSML HL Hmvhely Városi Tan. ír. II. 1570/1903. 60 VV, 1902. máj. 29. 5. 61 Vásárhely és Vidéke, 1907.jún. 16. 2. 62 ZOVÁNYI Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. Debrecen, 1939. 153. 22
