A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: A legigazibb vásárhelyi különc: Galyasi (Reisinger) Miklós újrakarcolt arcképvázlata

ügye jobban érdekelt.” - Hiteles forrás hiányában feltételezem, hogy Wéber Józsa, mint „zsidófeleség,” a vészterhes időket ismeretlen helyen bujkálva vészelte át, ezért kellett Takács Ferencnének menteni az ő ingóságaikat. Arról sincs információ, hogy a sütödébe 1943 júniusában betelepedett Lakó István meddig maradt ott. Az biztos, hogy az általános és állandósult kenyérhiányon az 1946-ban bevezetett kenyérfejadag nem enyhített, „egyetlen lehetséges stratégiai fontosságú megoldás” a pékségek államosítása, a kislétszámú egységek szövetkezetbe (KJSOSZ) tömörítése volt. A Kinizsi u. 17. alatti pékség a vásárhelyi sütőszövetkezet 4. számú műhelyeként a később megalakult Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat (1953. január 1.) szerves egysége lett. A táblával jelölt helytörténeti emlékhely sorsa 2003-ban, egykori tulajdonosának centenáriumi évében, elbontásával teljesedett be.44

Az új rend, az új hatalom, igazolási eljárások, népbírósági perek sokaságát indította el, őt sem kímélték: két ügyben idézték tanúnak, annak ellenére, hogy folyamatos orvosi ellátásra, kezelésre szorult. Terhelő tanúvallomást tett Beliczky Kálmán volt városi rendőrkapitányra: „Valóban engem is Beliczky internáltatott. Amikor legjobban dühöngött, nem rejtettem véka alá vele kapcsolatban azt a fölfogásomat, hogy az ő nagyapja még drótostót volt akkor, amikor az én nagyapám (Józsa Lajos) ismert vásárhelyi városi tisztviselőként dolgozott. Most utólag csak ezt fűzöm az egészhez: Beliczky vehetett volna legalább annyi fáradtságot, hogy megtanuljon magyarul, ha egyszer magyar költőket és magyar írókat internáltatott.” - Ugyanakkor pozitívan nyilatkozott Hegedűs Imre orvos-zászlós ügyében: „... engem munkaszolgálatos koromban, tekintettel foghíjas voltomra, felmentett azzal a megjegyzéssel, hogy „na’ öreg, te eleget voltál oda és eleget szenvedtél. Több ízben bevonultam munkaszolgálatra, de én nem panaszkodhatom Hegedűs Imre dr. orvos zászlósra, mert velem szemben soha a legkisebb szabálytalanságot sem mutatta, - sőt, barátságosan viselkedett. [...] A Népbíróság [1945] december 6.-i tárgyalásán azért nem vehetek részt, mert ágyban fekvő beteg vagyok, illetve csak annyi ideig vagyok fenn, míg kötözésre járok, amit a hódmezővásárhelyi Erzsébet közkórház bármikor igazolhat.” - A bíróság csak terhelő vallomásokat vett figyelembe, népellenes bűnökért 12 év fegyházra ítélték a doktort. A jogerős ítéletek kihirdetésével az államhatalom korántsem érte el a közélet elvárt tisztaságát.45

1946. január 14-én a város törvényhatósági közgyűlésén az akkor földművelésügyi államtitkár Takács Ferenc támogatásával Kiss Pál polgármester február 1-től kinevezte a Városi Múzeum és Könyvtár élére, ami a Kálvin tér 2. alatti Brunner házban működött 1948. augusztus közepéig, mikor is visszakapta a közellátási hivatal által még 1939-ben elbirtokolt eredeti helyét, az Imre József-féle házat. Kinevezésével lezárult a múzeum történetének első három évtizede, először lett az intézménynek felelős vezetője. Hogy mit vett át örökségként, arról 12 év múlva a Kossuth díjas Kiss Lajos néprajzkutató számolt be a múzeum történetét Galyasi kinevezéséig bemutató könyve utolsó fejezetében. Hogy ebből mit teremtett, arról pedig utóda múzeumi centenáriumra írt könyvéből tájékozódhatunk. Első dolga volt Kohán György kiállítását megrendezni, őt Puskás Tivadar, majd Dehény Lajos

M VN, 1945. júl. 19., aug. 30.; LÁSZLÓ József 1987. 8.; GALYASI Miklós 1965.; OSVÁTH László: Égető Eszter utcájának festője, Fodor József. A Magyar Rádió 1989. szeptember 21-i adásának szerk. változata = OSVÁTH László: Kötődés a szülőváros Hódmezővásárhelyhez, Interjúk, műsorok, írások, levelezések. Hmv, 201 1. 153-157.; FELEDY Balázs: Fodor József, a krónikás festő. Hmv, 2009. 14.; GALYASI Miklós: Beszélgetés Füstös Zoltán festőművésszel. Hagyatéki másolatpéldány. NLVK helyism. gyűjt.; AÚ, 1946. jan. 13. (a továbbiakban AU);

45 AÚ, 1945. szept. 12., 1946. máj. 22.; MNL CSML A Szegedi Népbíróság polgári peres iratai. XXV. 8. fond 22. dob. Nb. 1102/1945. Dr. Hegedűs Imre népbírósági aktája.

198