A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: A legigazibb vásárhelyi különc: Galyasi (Reisinger) Miklós újrakarcolt arcképvázlata

nyukban annyira ellenszenves volt, hogy a kaszinó a belépő 10-12 zsidó tagot kebeléből kiutasította.” - írta Szeremlei. A kiegyezés, és főleg az 1867. évi XVII. törvénycikk a polgári és politikai jogok tekintetében az izraeliták egyenjogúságáról szólt. Első paragrafusa ennek gyakorlásához való jogosultságukat, a második pedig minden ezzel ellenkező törvény vagy szokás, rendelet megszűnését mondta ki. Ez a politikai emancipáció, és a polgárosodó társadalom érlelte meg a zsidóság vallási ügyeinek átrendezését. Báró Eötvös József kultuszminiszter kezdeményezésére 1868. december 10-től 1869. február 23-ig a pesti vár- megyeházán tanácskozott az első országos izraelita kongresszus, az Egyetemes Gyűlés, hogy egyházzá szervezzék a magyarországi és erdélyi izraelita hitközségeket. Hitelvi kérdéseket nem tárgyaltak, ellenben elismerték, hogy valamennyi hitközség a zsidó vallási törvények alapján áll. Az Egyetemes Gyűlés, közelebbről hánukká (nsjD, december 22-29.) alatt, 27-én szentesítette az 1866. május 15-i császári rendeletet I. Ferenc József, megerősítve Szemere Bertalan 1849. évi IX. törvénycikkét.4

Reisinger Mór Grünhut Abrahám rabbisága idején (1842-1877), 1860 körül jött feleségével Hódmezővásárhelyre, itt 1882-ben is csak öt péket említ az éves polgármesteri jelentés. Fejérváry közlése szerint a Zrínyi és Szegvári (Madách) utcák sarkán nyitott pékséget,5 adatokat azonban a III. tized 734. számú (Fácán, majd József Attila utca), később a III. tized 1083 (Újvilág, majd Táncsics Mihály utca) ingatlanokra találtam. A hitközségi anyakönyvekből derült ki, hogy hét gyermekük született, mind az Újvilág utcában. 1863. augusztus 13-án Gyula, 1865. március 8-án Izrael, 1866. augusztus 16-án Cecília, 1868. május 2-án Zsigmond, 1870. szeptember 7-én Izidor, 1872. augusztus 27-én ikerlányok: Rézi és Fáni. Izrael 1867. szeptember 27-én vörheny (skarlát), Izidor 1871. január 24-én rángás (legvalószínűbb értelmezése: eclampsia; rángógörcs) következtében meghalt.

A legidősebb fiú kitanulta a pékmesterséget, önállósodott, iparengedélyt 1884. szeptember 21-én kért és kapott a Kusztos Kálmán kárpitos Oroszlán utca 1. számú házában kialakított üzletére (I. tized 1328, ma Zrínyi - Nyizsnyay sarok). A családíöt 1885. március 30-án hajnali kenyérsütés közben érte szívszélhűdés, Gyula még azon a nyáron átvette apja üzletét, anyja segítsége lett négy kiskorú testvére felnevelésében.6 Hasi hagymáz (vérhas, hastífusz) következtében tizennyolc évesen hunytak el az ikrek: 1890. július 10-én Fáni, öthét múlva, augusztus 16-án Rézi (a halotti anyakönyvben, gyászhírekben Flóra és Teréz). Cecíliaként anyakönyvezett húga Zseni keresztnéven a helybéli, Révészre magyarosított Grüner Simon felesége lett, elszármaztak a városból, akárcsak Zsigmond, aki vasúti főtiszt lett Pécsett. Gyula 1900-ban költöztette át az üzletet a Kinizsi u. 17. szám alá. Az Édesanya

4 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely története. 5. köt. Hmv, 1913. 694—695.; VENETIANER Lajos: A magyar zsidóság története. Budapest, 1922. 480.; Corpus Juris Hungarici. Budapest, 1905.; Sófár - Zsidótörvények 1790-1946; Magyarország a XX. században. II. k. Főszerk. K. TARSOLY István. Az izraelita felekezetek. Szekszárd, 1996. 316-320.

5 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hmv, 1929. (a továbbiakban FEJÉRVÁRY József 1929.); Magyar Néprajz. Főszerk. DOMONKOS Ottó. Budapest, 1991.; Vásárhely és Vidéke, 1883. ápr. 19. 4. (a továbbiakban VV)

6 FEJÉRVÁRY József 1929.; MNL CSML HL Hódmezővásárhely thj város Iparlajstrom. Vegyes iratok 1874—1884. 89-1884. sz. (a továbbiakban Iparlajstrom 1874-1884), Hódmezővásárhelyi izraelita hitközség rabbisága Halálozási Anyakönyve akv. (33. lap 13. fsz.) V. köt. (1877-) (a továbbiakban izr. hitk. hal. akv.; VV, 1885. ápr. 2. 3.; Hód-Mező-Vásárhely, 1885. aug. 29. 3. (a továbbiakban HMV)

182