A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos
Baksa Lajosnak egy törvényes, ámde hazafias szempontból kellemetlen döntést is meg kellett hoznia. A Vásárhelyre 1894. november 12-én látogató, apjával kapcsolatos részvétnyilvánításokat megköszönő (és egyben korteskedő) Kossuth Ferencet rendkívüli közgyűlésen fogadták a város prominensei. A polgármester minderről jelentést tett a belügyi tárca felé, amely közel egy év elteltével döntött arról, hogy a Kossuth Ferenc fogadásáról szóló közgyűlési határozatokat, így a november 12-ei közgyűlést teljes egészében meg kell semmisíteni. A hálátlan feladat, azaz a döntés ismertetése Baksára várt, aki az 1895. október 9-ére összehívott közgyűlésen - a rá jellemző határozottsággal, de nem kérlelhe- tetlenséggel - keresztülvitte a belügyminisztériumi döntés végrehajtását, 57:34 arányban.38 A határozatok megsemmisítését az Endrey és Kovács József által vezetett függetlenségi bizottsági tagok ellenezték, és ennek következtében tovább éleződtek az ellentétek Baksa és a város közhangulatát befolyásoló helybeli 48-as vezérek között. A Szántó Kovács János-féle megmozdulás és hatása39 Az új városháza felavatása után alig három hónappal 1894. április 22-én tüntetések kezdődtek az épület előtt, melyek közvetlen kiváltó okát Szántó Kovács János földmunkásnak, a szociáldemokrata párt helyi szervezőjének letartóztatása jelentette. Szántó Kovács több elvtársával egyetemben 1892-től próbálkozott helyben a Hódmezővásárhelyi Általános Munkás Olvasó Egylet megalakításával, ám tevékenységét a hatóságok nem nézték jó szemmel. Az egylet alapszabályát a belügyminisztérium többször elutasította, és így legálisan nem működhetett. Még úgy sem engedélyezte a tárca, hogy később az alapítani szándékozók elhagyták a társaság nevéből a „Munkás” megjelölést. A szerveződő földmunkásság első nagyobb gyűlésére 1892. május 1-jén került sor a Szigetben, ezt azonban a program közepén kiérkező rendőrök feloszlatták.40 A következő évi, május 1-jére tervezett gyűlést a rendőrség engedélyezte, ameny- nyiben az rendben zajlik le. Itt már Szántó Kovács is beszélt. 1893-ban még két gyűlést engedélyeztek a munkásság számára (június 18-án Susánban és december 27-én a Sas vendégfogadóban), amelyeken Szántó Kovács és szónoktársai egyre radikálisabb hangon követelik a dolgozó néprétegek jogainak elismerését. A hatóságok 1893-as részbeni engedékenysége Baksa polgármesteren is múlhatott, aki tisztában volt városa társadalmi helyzetével. Szabadságát nem-egyszer arra használta fel, hogy képezze magát: 1894-ben például a hazai és a nemzetközi társadalmi viszonyok tanulmányozása miatt vett ki hosszabb szabadságot.41 1894-ben már nem volt ilyen elnéző a helyi karhatalom a szervezett munkássággal szemben, köszönhetően annak, hogy a szociáldemokrata mozgalom Vásárhelyen is gyökeret eresztett, és lapja, a Népszava (mely részére Szántó Kovács János is sajtóleveleket küldött) egyre többet foglalkozott Hódmezővásárhellyel. A mozgalom eszméi népszerűvé váltak nemcsak a vásárhelyi, hanem a környező községekben élő napszámosok, kubikosok körében is. A munkásgyűléseket igyekeztek feloszlatni, a meghívott szónokok által elhozott 38 Az ügyről bővebben: PRESZTÓCZKI Zoltán 2011. 272., VARSÁNYI Attila 2013. 86-88. 39 Az eseményekről újabban ld.: KOVÁCS István: A földmunkások szervezkedése és mozgalma = Hódmezővásárhely története IFI. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hmvhely, 1993. 347-365., ill. VARSÁNYI Attila 2013. 81-85. 40 BÍRÓ József: A Szántó Kovács János-féle agrárszocialista mozgalom. Hmvhely, 1955. 10. 41 KRUZSLICZ István Gábor 2003. 131. 16
