A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Hódmezővásárhely első hévízkűtja

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) adatai középső és fel- ső-pannóniai rétegeket különít el a szűrőzött szakaszokban. A megbízható kőzettani rétegsort csak 607,60 m-től a talpig PS és ellenállás szelvényezés révén 1953. decemberben kaptuk, s ez nagyon is lényeges volt, hiszen csak e mélység alatt lehetett a rétegmegnyitást tervezni. A geofizikai szelvény alapján úgy látjuk, hogy 600 és 792 m között, a több jelentős vastagságú homokréteg inkább az alsó-pleisztocénre utal, és csak alatta következik a pliocén üledéksor. A földtani szelvényt a MAFI-ban Lőw Mártonná Szabó Anna (1901—?) vásárhelyi születésű középiskolai tanár 1955-ben dolgozta fel és 607,6 m-től nagy segítség volt a geofizikai szelvény, amellyel a fúrási mintaanyagot jól ki lehetett egészíteni, az utolsó 100 méter zavartalan magfúrás anyaga pedig a geofizikai szelvénnyel együtt már nem csak a szűrőzésre alkalmas homokrétegek helyét, hanem a homok szemszerkezetére is pontos tájékoztatást adott. A beszűrőzött 5 réteget az 1965-ben kiadott Magyarország hé- vízkútjai c. kötet a mélységek feltüntetésénél a tizedes értékek elhagyásával közli, a rajzos mellékleten viszont Bélteky Lajos munkájában olyan tizedes értékek szerepelnek, amelyeket még a vízföldtani napló sem tartalmaz. Éppen ezért a változó adatok közül kizárólag az eredeti műszaki rajzot és a vízföldtani naplót vettük irányadónak (VITUKI 1965).

A nyugalmi vízszint a fúrás befejezése után +16,50 m, majd 1992-ben +9,2 m-re csökkent. A hévízkút kiképzésekor a nyugalmi szinthez a megfelelő magasságú cső hosz- szabbítását, az állványcsövet alkalmazták. Ez a műszaki megoldás azt jelentette, hogy a kútfej fölé egy 17 m magas állványcsövet azért építettek be, hogy a kút nyitása és zárása lökésmentesen történjen. Ezt a csövet azután egy hiperboloid tartószerkezettel vették körül, amely még 1980-ban is „díszítette” a hévízkutat.

Az első adatok szerint az elkészült hévízkútból percenként 1300 1 vízmennyiséget +7,80 m-en, 1992-ben, amennyiben a mérés helyes volt, akkor nagymértékben javult a kút állapota, mert jóval kisebb üzemi szinten nagyobb vízmennyiséget lehetett (+3,3 m-en 1450 litert) kivenni. A kifolyó víz 43,4 °C, a talphőmérséklet különböző időben és mélységben) 1090,9 és 1093,0 m között) 47,5 °C és 54 °C között változott. Az 1992. évi 1093.0 m- ben mért adatból 35,8 0C/km-nek számolták a geotermikus gradienst. Hévíztermelés 1989- ben a fürdő részére 0, 639 Mm3 volt. A kedvező alkáli-hidrogén-karbonátos összetételű 758,70 mg/1 összes ásványi anyag tartalmú hévíz nagy előnye, hogy nem hajlamos mésztartalmú („vízkő”) anyag kiválásra.

Igen sok hévízkútnál, úgy itt is a különböző publikációban tudatosan, tehát mért vagy elírás következtében eltérő adatok szerepelnek. Ezek általában mindig attól függnek, hogy milyen körülmények között történt a mérés.A sikeres hévízkút után a városban és környékén Szentesen, Szegeden egymás után létesültek az eredményes és mind nagyobb mélységű hévízkutak, a legtöbb esetben - különösen a mezőgazdaság fejlesztése érdekében - állami támogatással az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságon keresztül.

A fürdőt a város üzemeltette 1930-tól, majd 1945 után néhány év múlva a Városgazdálkodási Vállalat 1962-ig és ezután a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vette kezelésbe. 1956-ban már Medgyessy Ferenc Debreceni Vénusz szobra díszítette a fürdőt. Ettől kezdve a városban számos sportversenyt sikerült rendezni a fürdő fejlesztésével és a fiatalság sportteljesítményének növelésével (Török 2004). A népkerti fürdő 2009- től Török Sándor (1932-2005) tornatanár nevét viseli.

165