A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos

Ami a városképet illeti, a Baksa polgármestersége alatt felgyorsult urbanizáció utódja, Juhász Mihály hosszú, két évtizedes városvezetői működése alatt is folytatódott. A leglátványosabban a Kossuth tér és a Szentesi út eleje fejlődött, ahol az északi részt határoló épületek (Fekete Sas, járásbíróság, mai postaépület, nagytakarék és görög palota) a huszadik század első évtizedében készültek el.

Egészségügyi szempontból is számos pozitív változás vette kezdetét: A kórházi ellátás során egyre inkább odafigyelnek a higiéniára, a külterületi orvosi hálózat kiépülése a tanyai lakosság egészségügyi ellátásának hatékonyságát növelte. Belterületen a városi tanács - a kultúrmérnöki hivatallal egyeztetve - egyre több, tiszta, iható vizet felszínre juttató artézi kutat engedélyezett: egyebek mellett a Malom utcán, a Kossuth téren, a Szent István utcán, a Társasági Téglagyár területén, vagy éppen a Klauzál utcán létesült lakossági összefogással, hivatásos kútfúrómesterek kivitelezésében létesültek ilyen vízművek.32 Külterületen már Juhász Mihály polgármestersége idején fúrtak nagyobb számban artézi kutakat, melyek vize közvetve hozzájárult a járványok csökkenéséhez, majd megszűnéséhez, vagy orvosok általi sikeres kezeléséhez, ezzel együtt a születéskor várható élettartam növekedéséhez.

Kossuth Lajos halála és Vásárhely

Az ország közvéleményéhez hasonlóan Hódmezővásárhely lakosságát is mélyen lesújtotta az évtizedekkel korábban emigrációba kényszerült Kossuth Lajos halálhíre 1894. március 20-án. A sajtó (Hódmezővásárhely, Vásárhely és Vidéke) bőségesen foglalkozott az esemény vásárhelyi vonatkozásaival is, mivel itt különösen erős volt 1849 kormányzó elnökének kultusza, akit a város az első díszpolgárává választott még 1880-ban.33 A törvény- hatósági közgyűlés előbb rendes (1894. március 21.) ülésen vett tudomást „a legmélyebb megilletődéssel és a legbensőbb hazafiúi fájdalommal” Kossuth haláláról, majd rendkívüli ülés összehívása mellett döntött.34 A közgyűlést Baksa polgármester 24-ére hívta össze. Megnyitójában hangsúlyozta: „Felocsúdtunk - úgymond - megrendítő fájdalomból s a természet változhatatlan törvényeiben való megnyugvásra kell emlékeznünk a dicsőültre, a ki a biblia szerint a nemes harcot megharcolta, futását elvégezte, hitét megtartotta s kinek az Úr amaz igaz Bíró megadta a Dicsőség koronáját.”35

Baksa megnyitója után Kmetykó József főjegyző részletes beszédben méltatta Kossuth érdemeit az ország függetlenségének kivívása szempontjából. Végül megszavazták a teendő intézkedéseket, például az esemény feletti részvét jegyzőkönyvi megörökítését, a gyászlobogók kifüggesztését, gyászjelentés kiadását és más törvényhatóságok felé való továbbítását, gyászistentiszteleteket, a polgármesternek, az országgyűlési képviselőnek, valamint Kapeller Antal volt honvédtisztnek a március 28-ára kitűzött torinói gyászszertartásra való kiküldetését, vagy az április 1-jén tartandó budapesti temetésre a honvédegylet és

32 Bővebben Id.: CSML HL Hmvhely Tan ir. 1892-1897, ill. a Hódmezővásárhely és a Vásárhely és Vidéke c. hírlapok 1892 és 1897 közötti számait.

33 MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely díszpolgárai 1944 előtt = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2003. Szerk. KOVÁCS István, KRUZSLICZ István Gábor. Hmvhely-Bp., 2004. 6668.

34 CSML HL Közgy. jkv. 73/1894. (IV. 21.)

35 CSML HL Közgy. jkv. 75/1894. (III. 24.) A helyesírást a mai szabályokhoz igazítottuk.

14