A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei

Vásárhelyi alakok a regényben

A vásárhelyi regénytrilógia három olyan személy életéből villant fel kisebb- nagyobb epizódokat, akik a 19. század végén szorosan kötődtek Hódmezővásárhelyhez. Szabó Mihályról, a város egykori, s egyben első polgármesteréről fentebb már több helyütt szóltam. Életrajzát, gondolatait, küzdelmeit önmagával és a világgal pontosan követhetjük a regényben, s annak a nemes munkának is tanúi lehetünk, amelyet az egykori polgármester az íróasztala mögött végzett. Jelesül a Faust fordításról van szó.

Az írónő, aki vélhetően irodalmi vénáját nagyapjától örökölte, pontosan leírja nekünk, mit jelentett a szépirodalom a nagyapjának: egy olyan embernek, akihez a sors nem volt különösebben kegyes; akinek át kellett élnie a század legnagyobb megrázkódtatását, a ’48-as forradalmat, s akinek egyedül kellett gyermekeiről gondoskodnia. A szépirodalom mindig olyan valami volt az életében, amely menekülést jelentett a mindennapi gondok elől, de ahol egyben megmutathatta, minden keserves küzdelem ellenére még maradt benne annyi lelkierő, hogy a világirodalom egyik legmaradandóbb és legnagyobb hatást gyakorló alkotásának, a Faustnak fordításába kezdjen.

A jeles fordító után ide kívánkozik még a dr. Imre József és Török Bálint regénybeli megjelenéséről szóló néhány megjegyzés.

A hódmezővásárhelyi születésű dr. Imre József34 budapesti, kolozsvári tanulmányai után 1874-ben szerzett orvosi oklevelet. Sebész-, szülész- és szemészmesteri képesítéssel rendelkezett. Az 1870-es években többször járt külföldön. A hódmezővásárhelyi kórház általános orvosának 1880-ban nevezték ki. Nyolc év praktizálás után lemondott, s ezek után fizetés nélkül vezette a 12 ágyas szemosztályt. Magyarországon elsőként Hódmezővásárhelyen működött olyan szintű szemgyógyítás, mint amilyennel dr. Imre József foglalkozott. 1908-ban a kolozsvári egyetem szemészprofesszora lett, így vásárhelyi orvos éveinek vége szakadt. Erdély, s vele együtt Kolozsvár elcsatolásakor Budapestre került, majd 1922-ben a szegedi Szemklinikára. Innen ment nyugdíjba 1924-ben. 1933-ban, a fővárosban érte a halál.35 Szentmihályiné Szabó Mária vásárhelyi regénytrilógiájának harmadik részében többször találkozunk a fiatal Imre Józseffel. Megtudjuk, hogy Visontai Szabó Kornéliának, a polgármester második lányának udvarol. Értesülünk arról is, hogy mennyire mélyen él benne hivatástudata, már fiatalkorában is.

Szentmihályiné Szabó Mária regénytrilógiájában megjelenik Török Bálint nemzetgyűlési képviselő alakja is. A hódmezővásárhelyi születésű nemes Török Bálint (1817— 1881) egész életét a politikának szentelte. A jogi végzettségű férfi legrokonszenvesebb fellépése talán 1848. március 26-án volt, amikor Vásárhely főterén nagy tömeg előtt ismertette a pesti forradalom eseményeit. Az 1848-ban, vásárhelyi követté választott ügyvédet a szabadságharc leverése után hadbíróság elé állították, de végül kegyelmet kapott.36

34 Imre József 1851. december 18-án született Hódmezővásárhelyen. Édesapja Imre Sándor (Hegyközpályi, 1820. augusztus 6. - Hódmezővásárhely, 1900. december 21.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1858), majd rendes tagja (1879), székfoglalója: „A magyar szógyök mivolta és némely változásai”. Édesanyja Dávidházy Petronella. - Id. Dr. Imre József életművéről, különös tekintettel a biztosítási orvostanra. A professzor születésének 150. évfordulója alkalmából. = Orvosi Hetilap 2001, 142 (24), 1275.

35 Id. Dr. Imre József életművéről, különös tekintettel a biztosítási orvostanra. A professzor születésének 150. évfordulója alkalmából. = Orvosi Hetilap 2001, 142 (24), 1275-1276.

36 Almanach 2003. 14.

144