A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei
NAGY GYÖNGYI SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIA REGÉNYEI Hódmezővásárhelyi vonatkozások „Nekünk magyaroknak, elsősorban a magyar történelemből kell követendő példákat választani.. Szentmihályiné Szabó Mária A szülőföld, Érmellék Az Alföld északkeleti peremén, a Bihar megyei Érmelléken több jeles ember látta meg a napvilágot. A magyar felvilágosodás vezéralakja, Kazinczy Ferenc (1759-1831) Érsemjén, a magyar romantikus költészet egyik fő képviselője, Kölcsey Ferenc (1790- 1838) Sződemeteren, a XX. századi, új hangvételű magyar költészet elindítója, Ady Endre (1877-1919) Érmindszenten született.1 A sor folytatódik, hiszen a madarak hazájában született az az írónő is, aki a XX. század első felében meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon. Az ottományi születésű Szentmihályiné Szabó Mária irodalmi munkássága révén olyan örökséget hagyott a magyarságra, melynek mondanivalója minden korban időtálló. A család „Mindig attól rettegek, hogy a mai fiatalság eltéved a ma útvesztőiben. Annyian és annyiszor beszélnek nekik más országok vezető férfiairól, hogy hajlandó idegen eszméket megtestesítő nagyságokat választani példaképül. Messze marad mögötte a magyarság sok történelmi alakja, s már-már elfelejti, hogy nekünk minden vonatkozásban igaz értékeink vannak.”1 2 így nyilatkozott Szabó Mária 1938-ban a történeti regényről. Szabó Mária életét a példaképek irányították. Ezek között első helyen kell említenünk a családját. Családjának története azonban nem az Érmelléken kezdődött. A szálak Somogyba és a Dél-Alföldre vezetnek, azon belül is Visontára, Köröstarcsára, majd pedig Hódmezővásárhelyre. A felmenők között főként református lelkészekkel, de történésszel, festővel, és íróval is találkozunk, s a legősibb foglalkozást űző emberek, a földművesek is megjelennek. A Somogy megyei Visontáról érkező Szabók elszegényedett kisnemesi családból származtak, ahol a hagyományokhoz híven a legidősebb fiú3 a debreceni kollégiumban tanulta ki a jogot és a teológiát. Szabó Mihály tanulmányai után Németországba indult, de reformátusként nem jutott útlevélhez az osztrák határnál, így útja csak Bécsig tartott. Debrecenbe visszatérvén, tanárai praeceptorságot ajánlottak fel neki a hódmezővásárhelyi „de1 Britannica Hungarica Nagylexikon VII. Érmellék. Főszerkesztő: NÁDORI Attila. Bp., 2012. 285. 2 Dr. HARSÁNYI István: Mai magyar regényírók nyilatkozata a történeti regényről. Városi Nyomda, Debrecen, 1938. 9-10. 3 A Magvetők c. regényben Visontai István fia, Visontai Mihály tanulni megy Debrecenbe. 137
