A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - HARMAT PÉTER: A hódmezővásárhelyi vízmű, valamint a város vízellátásának, csatornázásának és fürdőszolgáltatásának rövid története
-----------Zsigmondy Béla-------------Zsigmondy Béla Zürichben végzett gépészmérnök 1872-ben (Forrás: Csath Béla-Simon István: A „fúrász” Zsigmondy Vilmos élete és műve. Zalaegerszeg, 2013. 26.) Zsigmondy Béla (1848-1916) 1873-ban hazatérve a Magyar Királyi Földtani Intézethez került önkéntes gyakornoknak Böckh János geológus mellé. Két éves geológiai gyakorlati idő alatt ismerte meg az ország földtani viszonyait, aminek később, a fúrások alkalmával, a rétegsorok megállapításánál nagy hasznát vette. 1876-ban Zsigmondy Vilmos (1821-1888) a városligeti kútfúrás során unokaöccsére, Zsigmondy Bélára ruházta a megkezdett munkálatokat és vállalatát. Akkor kezdte el a mérnöki pályafutását, amikor a legnagyobb érdeklődés indult az artézi kutak iránt. Működési területét az Alföldre helyezte. A kútfúráson kívül nevéhez fűződik az Erzsébet hid alapozását előkészítő talajkutatási fúrások. Az 1879. évi tiszai árvíz által romba döntött Szeged rekonstrukciójának első lépése volt a városrendezési terv elkészítése. Ehhez készítette el a város talajviszonyainak tanulmányát. 1883-ban a leszakadt Pó-híd alapozási munkáihoz adott szakvéleményt. A Balaton-tófenék lerakódásának tudományos tanulmányozását is elvállalta. Az 1880-as években Szentes, Püspökladány, Szarvas, Arad, 1890-ben Békéscsaba is nála rendelte meg az első artézi kút fúrását. 1906-ban Szegeden is fürt artézi kutat. A Zsigmondy cégnek is köszönhetően 1911-ben az országban már körülbelül háromezer artézi kút volt. 134
