A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos

A fentebbi adatok alapján érdemes összefoglalni Baksa Lajos életútját és közéleti pályáját, amely nemcsak Hódmezővásárhelyhez, hanem Temesvárhoz, Szegedhez, végül Budapesthez is kapcsolódik.

Családja és fiatalkora

Baksa Lajos jómódú, kálvinista iparos-gazdálkodó családban látta meg a napvilágot 1856. július 3-án. Édesapja, Baksa Mihály (1819-1892) szűcsmesterként tevékenykedett, és mint földbirtokos, a város külterületén gazdálkodott, emellett a református egyházban, mint újtemplomi presbiter is szerepet vállalt. Tagja volt a város képviselőtestületének, 1873-tól haláláig a törvényhatósági bizottságnak. Édesanyja, a régi gazdacsaládból való Cz. Nagy Julianna (1826-1858) halála idején Lajos mindössze kétesztendős volt, így édesapja gyorsan újranősült. Második felesége, Szél Sámuel újtemplomi lelkész leánya, Terézia (1835-1911), akinek testvéreiből jeles személyek váltak: Széli Farkas (1844-1909) jogász, királyi ítélőtáblái tanácselnök, költő, irodalmár13, valamint Széli Ákos királyi közjegyző, Nagylak kormánypárti országgyűlési képviselője 1887 és 1892 között14. Lajos féltestvére, Kálmán (1866-1885) még frissen végzett gimnáziumi tanulóként hunyt el tüdővész következtében.15

Baksa Lajos a helybeli gimnáziumban (korabeli nevén református lyceumban) végezte középfokú tanulmányait. Osztálytársai közül többen is a vásárhelyi városházán futottak be karriert, például Bereczk Pál ügyosztályvezető tanácsnokságig, Sallay Lajos árvaszéki elnöki tisztig, vagy Hódi Mózes tiszti főügyészségig vitte. Az 1873 augusztusában, Garzó Imre igazgató előtt, kitűnő eredménnyel letett érettségi vizsgát16követően, édesapja támogatása mellett az egyetem jogi karára iratkozott be. Tanulmányai elvégzése után Temesváron telepedett le, mint ügyvéd (és röviddel hazaköltözése előtt városi főügyész), ahol a katonai behívó is érte. 1882. augusztus 19-én, mint szabadságos katona, Hódmezővásárhelyen feleségül vette Dósics Alexandrát (1860-1943), Dósics Péter (1820-1894) főszolgabíró, császári és királyi asztalnok leányát, akivel közösen négy leánygyermeket tudtak felnevelni.17 Református egyházszervezeti karrierje is még temesvári időszakában, az 1880-as évek végén vette kezdetét: a Békés-Bánáti Református Egyházmegye ügyészévé választották, mely tisztéről fél évvel polgármesterré választása után mondott le.18

13 Róla bővebben: VARSÁNYI Péter István (V. P. I.): Széli Farkas = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. KŐSZEGFALVI Ferenc és BORÚS Gábor. Szeged, 2002. 211.

14 Széli Ákosról: ROKOLYA Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949. Budapest, 2009. 230-231.

15 A Hódmezővásárhelyi Református Egyház halotti anyakönyvének levéltári másodpéldánya 635/1885. A halál időpontja: 1885. szept. 24.

16 CSML HL A Bethlen Gábor Református Gimnázium iratai. Tanulók névkönyve, 1872/1873. tanév

17 CSML HL Református esketési anyakönyv 1882. 10., folyószám: 214/1882. (IV. B. 1426. a. 59. k.)

18 VV, 1892. aug. 11.3.

9