A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)

A pártok felkészülése a városatya-választásokra

1929 októberének elején kezdődött meg a pártok felkészülése a városatya választásokra. Az előző időközi törvényhatósági tagválasztásokhoz hasonlóan ismét három helyi párt vetette bele magát a választási küzdelembe. Első lépésként mindannyian választási irodákat állítottak fel, melyek a választókkal való kapcsolattartást szolgálták.

A Kossuth Lajos Pártkör változatlanul Kun Béla vezetésével kezdte meg jelöltjei kiválasztását, és az ajánlások összegyűjtését. Kun Béla és a párt vezetői több külterületi és belterületi jelölő gyűlést tartottak, ahol elmarasztalóan nyilatkoztak a kormány gazdaságpolitikájáról és a szabad választás lehetőségének korlátozásáról. Egyik ilyen alkalomkor Hódmezővásárhely ellenzéki országgyűlési képviselője mindezt bővebben is kifejtette. Elítélően szólt az új közigazgatási törvényről, mellyel érvelése szerint a kormány háttérbe szorította a városi önkormányzatokban a választott képviselőket a virilisekkel szemben, mivel a város törvényhatóságába ezentúl ugyanannyi képviselőt választ több ezer ember, mint a 360 legtöbb adót fizető polgár. Beszéde zárásaként pedig programot adott: „Célunk [...] mindent megtenni a városfejlesztésért, de az adófizetők teljesítő képességének határain belől. [...] A közcélokért áldozni kell, a szegényebb néposztályok sorsával törődni kell s bebizonyítani azt, hogy itt Vásárhelyen sem hagyja el a magyar a magyart!”35

Az Egységes Párt a törvényhatósági választásokra új taktikát dolgozott ki: „Elvetve” a pártpolitikát, a jelöltállítás fő szempontjaként inkább a jelöltek egyéni kvalitásait igyekezett előtérbe helyezni. A nyilvánosság felé nem az Egységes Párt, hanem inkább a Kisgazda Földmíves és Polgári Párt elnevezést használta. Ezzel a lépéssel a gazdatábort igyekezett közelebb hozni magához. Egyes választó- kerületekben pedig más elnevezéseket használt: a Pusztán pártonkívüli mezben, Újvároson Újvárosi párt néven, Mártélyon Kisgazda és Munkáspártként szerepelt. Hamarosan megkezdődtek a kerületi jelölő gyűlések és a belterületi programadó gyűlések is. A párt programja se nem jobboldali se nem baloldali, hanem egységes program - hirdették a párt kortesei. Eközben minden eszközzel igyekezetek lejáratni a legfőbb ellenfélnek tartott Kun Bélát. Többek között a szociáldemokratákkal való összefogással, saját program hiányával, valamint a város eladósításával is megvádolták.36

A szociáldemokraták és a velük szimpatizáló kispolgárok a Városi Haladó Pártba tömörültek, amely rendőrhatósági engedély birtokában, több választókerületben is nyilvános körzeti gyűléseket tartott. A párt nem állított jelölteket Vásárhely külterületén, csak a belterületre koncentrált. Végül az első és a negyedik belterületi választókerületben sem indult, így csak a választókerületek felében kellett helytállnia. Ez a kevesebb jelöltből eredő hátrány mellett bizonyos előnnyel is járt,

35 VRÚ, 1929. okt. 6. 4.; VRÚ, 1929. okt. 9. 3.; VRÚ, 1929. okt. 26. 1.; VRÚ, 1929.nov.3.1.

36 VRÚ, 1929. okt. 29. 2.; VFÚ, 1929. okt. 8. 1-2.; VFÚ, 1929. okt. 17. 2.; VFÚ, 1929. okt. 23. I.; VFÚ, 1929. okt. 27. 1-2.; VFÚ, 1929. okt. 31. 3.; VFÚ, 1929.nov. 1. 1.

96