A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)
kérjenek a polgármesteri hivataltól, melyekre aztán rányomtatták saját jelöltjeik neveit, majd eljuttatták a választásra jogosultaknak. Az Egységes Párt tiltakozott amiatt, hogy Kun Béla pártja - szerintük a szavazók megtévesztésének szándékával - 23 kormánypárti jelöltet is felvett a függetlenségi listára. A virilis választáson végül 327 fő élt szavazati jogával. A szavazás - az előzetes várakozásoknak megfelelően - 57-3 arányban az Egységes Párt győzelmét hozta, mivel a legnagyobb adófizetők ez idő tájt hagyományosan a mindenkori kormánypárthoz húztak. A függetlenségi jelöltek kisebbségben maradtak. A délutáni póttagválasztáson szavazó 315 virilis pedig kizárólag kormánypárti jelöltet juttatott be a harminc pótképviselői helyre. A törvényhatósági bizottság virilis tagjainak mandátuma öt évre szólt. Az igazoló választmány évente felülvizsgálta, hogy a legtöbb adót fizetők közül választott törvényhatósági bizottsági tagok nem vesztették-e el az ún. vagyoni képesítésen alapuló jogosultságukat, azaz, nem kerültek-e ki a 360 legtöbb adót fizető polgár közül. Ez ugyanis automatikusan a bizottsági tagság elvesztését vonta maga után.29 30 Az összes választó közül választandó törvényhatósági bizottsági tagok megválasztásának szabályai Az új törvényi szabályozás több változást hozott az összes választásra jogosult közül választott törvényhatósági képviselők választásának technikai lebonyolításában is. A voksolás során használt üres szavazólapokat ezentúl a törvényhatóság első tisztviselője - Hódmezővásárhely esetében a polgármester - volt köteles előállíttatni. A frissen elkészült szavazólapok a törvényhatóság pecsétjén kívül más szöveget nem tartalmazhattak. A szavazatszedő küldöttségeken kívül a pártok is kaphattak ilyen lepecsételt szavazólapokat, amelyekre aztán rányomtathatták saját jelöltjeik neveit, majd továbbadhatták híveiknek. A választópolgárok a választás előtt egy héttel a lakhelyük szerinti szavazókörben - személyazonosságuk igazolása után - lepecsételt szavazólapot igényelhettek, de a voksoláskor is kérhettek ilyet a szavazatszedő küldöttség elnökétől. A szavazóknak tehát két választása volt: vagy a pártok által már korábban, nyomtatott formában kitöltött szavazólappal szavaztak, vagy önállóan írták fel az általuk preferált képviselőjelöltek névsorát az üres, de pecséttel érvényesített szavazólapra. Az új törvény kiterjesztette a szavazás időtartamát is: ezentúl délelőtt 9 órától este 20 óráig lehetett a szavazóumákhoz járulni. A 335/1929-es belügyminiszteri szabályrendelet kibővítette a vásárhelyi törvényhatósági választókerületek számát, az eddigi nyolc helyett tizenkettőt hozott létre. Az első nyolc a város közigazgatási kerületeivel esett egybe, míg a fennmaradó négy a külterületeket foglalta magába. Az I-III. és a VI-VIII. belterületi válasz29 MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 3/1929, 9/1929., 20/1929.; VRÚ, 1929. okt. 16. 3.; VRÚ, 1929. okt. 18. 1-2.; VRÚ, 1929. okt. 19. 1.; VFÚ, 1929. okt. 6. 1.; VFÚ, 1929. október 15. 2.; VFÚ 1929. október 19. 1.; VFÚ 1929. október 20. 1. 30 MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 13/1931. 94
