A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - CSÁNYI Viktor: Újabb régészeti adatok a középkori Hódmezővásárhely településszerkezetéhez

- a Református Ótemplom felújítása, utólagos falszigetelése,- a geotermikus közműrendszer belvárosi termálkörének bővítése a Gyarmati Dezső Sportuszoda és Strandfürdő, valamint a Tornyai János Múzeum között húzódó területen,

az árvízvédelmi téglafaltól közvetlenül délre, a Kodály Zoltán és a Hóvirág utcában kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút építése,- az Erzsébet Kórház bővítése.

Tanulmányomban a Blazovich László által Hódmezővásárhely esetében felvázolt településszerkezeti képet,5 mint hipotézist elfogadva igyekszem a megfigyelt jelenségeket, vagy azok hiányát interpretálni. A fentebb említett munkálatok egy részéhez kapcsolódóan a hivatali előírások alapján csak régészeti megfigyelések elvégzésére nyílt lehetőség, azonban az így előkerült leletek összegyűjtése mellett értékes adatokkal lehetett kiegészíteni a késő középkori Hódmezővásárhely elhelyezkedésére, kiterjedésére vonatkozó korábbi ismereteinket.

Hódmezővásárhely belvárosának középkori régészeti emlékei korábbi kutatásáról röviden

Sajnálatos módon kevés hiteles régészeti adattal rendelkezünk Hódmezővásárhely középkori történetére vonatkozóan. Eddig mindössze néhány helyszínen folytak szakszerű régészeti kutatások és alig ismerünk többé-kevésbé dokumentált körülmények között előkerült középkori tárgyat a mai város területéről. Az alábbiakban az elmúlt évtizedek azon régészeti kutatásainak középkori vonatkozásait ismertetem röviden, melyek a tanulmány szempontjából releváns információkkal bírnak.

A Bocskai utcában 1977 őszén Bokorné Nagy Katalin végzett leletmentést. A buszpályaudvar építése során építőmunkások közel 2 méter mélyen egy kemencét vágtak át. A leletbejelentést követően 55 m2-t tártak fel, ahol egy 17. századi, két- helyiséges épület részletét bontották ki, rendkívül gazdag, zömében 17. századi leletanyaggal. A leletmentés során megfigyelt jelenségekről és a feltárt leletanyagról több tanulmány is megjelent.6 A részben feltárt épület 1693-ban pusztulhatott el a tatárdúlások következtében, vagyis a leletanyag egy része a 17. század második felére keltezhető, a török kori település utolsó lelethorizontjához sorolható.

5 BLAZOVICH László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. 5. kép. (Dél-alföldi évszázadok, 17.)

6 GÁL Éva: XVII-XVIII. századi kerámialelet Hódmezővásárhelyről = Acta Antiqua et Archaeologica Supplementen. 5. Szeged, 1985. 79-105.; PÖLÖS Andrea: 17. századi fazekasmühely Hódmezővásárhelyen = Kőkortól a középkorig = Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szeged, 1994. 545-552.; F. LAJKÓ Orsolya: A Dél-Alföld edényművessége a kora újkorban, a 17. századi hódmezővásárhelyi kerámia néprajzi és régészeti összefüggései. Doktori disszertáció, kézirat. Budapest, 2007.; F. LAJKÓ Orsolya: 17. századi kerámiaegyüttes Hódmezővásárhelyről = Hombár. Hódmezővásárhely, 2008. 35-71. (Múzeumi Műhely, 5.)

8