A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)

értelmiségiek adóösszege kétszeresen számított. Ez a könnyítés azonban nem járt •t "2 automatikusan, kérvényezni kellett a városi igazoló választmánynál. Az új virilisek behívásának elviekben már 1920-tól nem lett volna akadálya, erre azonban csak 1926 végén került sor. Avirilisek névjegyzékét az igazoló választmány 1926. október 20-án véglegesítette. A névjegyzék összeállításánál az 1922-ben elfogadott Bethlen-féle választójogi rendeletet vették alapul, mely szerint kilenc nő is bekerült volna a törvényhatóság virilisei közé.3 4 A miniszteri leirat engedélyezte az új választások kiírását a lemondás vagy el­halálozás folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagok helyére is. A tör­vényhatósági választás a város 8 közigazgatási kerületének beosztása alapján került megrendezésre. A választók 33 kiadó képviselői helyről döntöttek. A választható­ság feltételei a következők voltak: a jelölt legyen benne az országgyűlési képvise­lőválasztók névjegyzékben, minimum két éve a városban lakjon és legalább 24 éves legyen. A legnehezebb kérdésnek, annak az eldöntése bizonyult, hogy mely jogsza­bály alapján határozzák meg a választásra jogosultak körét. Az igazoló választ­mány kormánypárti tagjai az 1922-es Bethlen-féle választójogi rendelet mellett voltak, mely szerint a legutóbbi érvényes választói névjegyzéket kellett volna ala­pul venni. A szociáldemokrata László Jenő pedig a több szavazásra jogosultnak te­ret biztosító Friedrich-féle rendelet alkalmazása mellett érvelt. Végül az igazoló vá­lasztmány többsége az előbbi felhasználása mellett döntött.5 Egy időközben érkező belügyminiszteri táviratban közölt állásfoglalás azonban kétségessé tette a határo­zat törvényességét. Eszerint ugyanis az 1915. évi VI. törvénycikk alapján az időkö­zi törvényhatósági választásnál, és a virilisek névjegyzékének összeállításánál is az 1914-ben érvényes névjegyzékek használandók, mivel az időközi törvényhatósági választásokat ez a törvény szabályozta legutoljára.6 így tehát az 1922-es Bethlen- féle választójogi rendeletben meghatározott választásra jogosultak számának mint­egy felére szűkült volna a választópolgárok köre. A névjegyzék ügyében Kun Béla ellenzéki nemzetgyűlési képviselő még parlamenti interpellációt is intézett a bel­ügyminiszterhez - eredmény nélkül. Ennek ellenére október 30-ai ülésén az igazo­ló választmány - arra hivatkozva, hogy a belügyminiszteri véleményben foglaltakat nem köteles alkalmazni, mert az nem kötelező érvényű rendelet - ismét az 1922-es választójog alapján megtartandó törvényhatósági választások mellett foglalt állást.7 3 Az igazoló választmány a törvényhatósági közgyűlés által egy évre megválasztott öt tagból és a föispán által a törvényhatósági bizottság tagjai közül egy évre kinevezett elnökből és három tagból állt. Előadója a törvényhatóság jegyzője volt. In: 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról, www.1000ev.hu 4 VRÚ, 1926. okt. 2. 1.; VRU, 1926. okt. 21. 1.; VÚ, 1926. okt. 21. 1. 5 VRÚ, 1926. okt. 8. 1.; VRÚ, 1926. okt. 16. 2. 6 MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 7/1926.; VRÚ, 1926. okt. 27. 1.; VÚ, 1926. okt. 27. 1. 7 Uo. 10/1926.; VRÚ, 1926. okt. 31. l.;VÚ, 1926. oki. 31. l.;VRÚ, 1926. nov. 4. 1. 86

Next

/
Thumbnails
Contents