A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete

alkossanak és használjanak címert; a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában hozott rendeletre (1949) figyelemmel a helyi címer csupán a településre utaló és díszítő jelkép; helyi zászló (színek) kialakítása és használata nem kívánatos. Az eljárás során szándékát és elgondolásait a tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban VB) előzetesen egyeztesse az illetékes pártszervezettel és a felettes tanács végrehajtó bizottságával. A helyi címer terveket történeti és művészeti szempontból a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bírálja el. E körben végzett tevékenységébe heraldikai szakembereket is bevon a történeti hitelesség megállapítására, a régi címerekből átvett és az új elemek jelentésének meghatározása érdekében. A Lektorátus által javasolt címer tervet (esetleg több változatban) a tanács ülése elé kell terjeszteni döntés végett.

A címeralkotás ezen hazai szabályozása gyakorlatilag a szakmai szempontokkal szemben a politikai, ideológiai szempontoknak biztosított elsődlegességet. „A heraldika szabályai szerint az a címer jó - fogalmazza meg Kállay István profesz- szor a Szentes város régi címeréről 1989-ben készített szakvéleményében amely régi, és annál jobb, minél régebbi. [...] A címertan másik alapelve szerint a jó címert nem tervezik, hanem évszázadok során alakul ki és jelenik meg egységes egészként.”40

Vásárhelyen 1970. május 4-ére értekezletet hívtak össze a címer megállapításáról és használatáról alkotandó tanácsrendelet ügyében. Jelen voltak: dr. Dömötör János múzeumigazgató, vb-tag, Szalai Ferenc festőművész, Almási Gyula Béla festőművész, dr. Grezsa Ferenc gimnázium-igazgató, Bíró József művelődési osztály- vezető, Szabó Dániel az MSZMP Városi Bizottsága osztályvezetője és Árvái Jenő vb-tag, vállalatigazgató. Az értekezletről készült feljegyzés rögzítette, hogy „a megjelentek többsége - egy kivétellel - úgy foglalt állást, hogy „a címer változatlanul jelenlegi alakjában, illetve a lépcsőház üvegablakán lévő színekben maradjon meg, mert annak megváltoztatása nem fejezné ki azt a stílt, amelyben készült. Szabó Dánielnek némi aggálya volt a címer felsőrészén lévő nemesi korona tekintetében. Azonban dr. Dömötör János s Almási Gyula Béla szakszerű hozzászólása után nem ragaszkodott tovább a címer megváltoztatásához”.

A tanács VB a város címerének az 1/1970. sz. tanácsrendeletben történt leírásnak megfelelő ábrázolata elkészítésére, a rendelet szerinti formában és színekben történő grafikai ábrázolására 1971 márciusában zártkörű, jeligés pályázatot hirdetett és négy művészt kért fel arra. Május 5-én a VB elbírálta a pályamunkákat és az Erdős János iparművész által elkészített címert fogadta el. Annak a tanácsrendeletben történt leírás szerinti megrajzolása, illetve több példányban való elkészítésére vele a VB október 25-én megállapodást is kötött. (20. ábra)

Időközben, 1971 nyarán a Csongrád Megyei Tanács elnöke körlevélben adott tájékoztatást arról, hogy a címerhasználat kérdését szabályozó központi utasítást az országban több helyen nem tartották be. Nem minden esetben mérlegelték kellően a címeralkotás indokoltságát (pl. kis lakosságszámú községekben is alkottak cí411 Közli LABÁDI Lajos i.m. 39.

37