A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934

József által bérelt területen a gyepet összevágták. A közgyűlés határozatot hozott, hogy a makadámút végénél Szilaj Varga Mihály földjével szemben lévő bejárónál kulccsal zárható sorompót állítsanak fel.

Fejes Ferenc évenkénti 145 kg búzáért kibérelte a 256 kh-as I-es rátát. Úgy gondolta, hogy 1931/32-es gazdasági évben megterem neki is akh-anként az 5-6 q búza. Sajnos az eredmény jóval a várakozás alatt lett. Mivel a rendkívül esős időjárás ellenére a kukorica gyengén termett. Egy villámcsapás miatt leégett a pusztán lévő tanyaépülete, több lova és szarvasmarhája is elpusztult. Ráadásul 90 sertését vitte el a sertésvész. Sanyarú helyzetére való tekintettel kérte, hogy mellőzze a város az esedékessé vált óvadék és az első félévi haszonbér 1933. augusztus 15-ig való teljesítését. A bérleti földön 130 kh-at vetett be búzával. Ez évben 30 kh tavaszi árpát és 12 kh zabot szándékozik vetni. A legelő, lucemaföld és kert területének kivételével pedig minden területet kukoricával kívánt bevetni. Azzal számolt, hogy a termés lehetőséget ad az elmaradt kötelezettségek teljesítésére.

Míg a tanácsnál a kérelem elbírálásával foglalkoztak, a volt részes művelő lefoglalta Fejes Ferenc tanyájában a góréban lévő, város tulajdonát képező 700 q csöves kukoricát. Fejes Ferenc kénytelen volt 1933. október 1-jén bejelenteni, hogy mivel anyagilag teljesen tönkre ment, bérletét azonnal a város rendelkezésére bocsátja, hozzájárul ahhoz, hogy 375 q búzatartozása fejében a városa tulajdonát képező ingatlanán telekkönyvi bekebelezéssel tulajdonjogát biztosítsa. Kis Pál Boldizsár Mindszent VI. kér. 83 sz. alatti lakos azonnal bejelentette igényét a felszabadult bérleményre ugyanazon feltételek mellett. Kijelentette, hogy 1933.augusztus 1-jén esedékessé vált 185.60 q búzát azonnal beszállítja a szerződés megkötése után a másik felét pedig 1934. augusztus 15-ig.

A rendkívüli szárazság miatt a rárósi legelő kisült, a kint lévő jószágok hazahajtására szólították fel a tulajdonosokat. Mivel a jószágoknak a tulajdonosai saját gazdaságukban sem tudtak jobb és több takarmányt biztosítani s különben is úgy gondolták, van még fű a porlepte legelőn, és nem mentek jószágaikért.

343