A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
1924-ben a rárósi legelőre csak ökrök és két éven felüli tinók kihajtását engedélyezték. A követhetetlen áremelkedés miatt a fíibért darabonként 10 kg búzában határozták meg. A 1925-ös év a rárósi birtok I-es parcellájának árverésével kezdődött. Csorba Márton Róka utca 11 szám alatti lakos 1924. november 24-én bejelentette, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, így kénytelen a bérlettől visszalépni. A kárára és veszélyére megtartott árverésre 2 millió korona bánatpénzt tett le. Az egyoldalú, indokolatlan szerződésbontást a város nem vette figyelembe, és felhívta figyelmét a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére. Ezek után Csorba Márton ismét kijelentette, hogy visszalép a bérlettől. Az 1926-os évben is folytatódott a haszonbérlők kéréseinek sora. Fejes Ferencnek is elhullott az elmúlt évben5 lova, 4 szarvasmarhája, több mint 50 sertése, decemberben pedig két hét alatt 20.000.000 korona értéket meghaladó baromfia. Ezen indokok alapján kért 25%-os bérletidíj-mérséklést. Gombos József, a X-es és Xl-es ráták bérlője sem tudta 6.610 kg búzatartozását rendezni. Fizetési haladékot kért. Mérai Sándor és Herczeg József, az V-ös és VI-os ráták bérlői sem tudták az 1925/26- os gazdasági évre kirótt haszonbért a gyenge termés miatt kifizetni. Az 1926. október 28-án megtartott őszi szemle igen lehangoló képet festett, a város rárósi birtokáról. Az őszi munkák a befejezéshez közeledtek. A trágya kihordása és elterítése igen kisterületen történt meg. A késedelembe lévőket figyelmeztette a bizottság, kik igavonó állatok hiányára illetve a meglévő állomány gyenge kondíciójára hivatkoztak. Igen rossz állapotba voltak a birtokot körülhatároló fák, melyek pótlására 200 nyárfa és 300akácfacsemete elültetésének szükségességét rögzítették a jegyzőkönyvben. Igencsak elavult állapotát festette le a bizottság a nagytanya épületének, melynek nádfedeles tetejét javíthatatlannak ítélte s új cseréptetőre való rakását javasolta. Szükségesnek tartottak a gulyás tanya mellé 8-10 felnőtt jószág elhelyezésére szolgáló istálló építését mivel jelenlegi állapotába oda a város tulajdonát képező ló, csikó vagy bika ki nem adható. A bizottság 27 db állatot számlált össze a legelőn. A műkút cementes felsőrovása több helyen sérült volt. Az elhasználódott vályú helyett javasolták egy időtálló cement vályú elkészítését. 1927-ben határozat született 570 kh(kishold) legelő területből 150 kh kiszakítására a város lovai és birkái takarmánnyal való ellátása céljából. A fűbért 30 pengőben állapították meg. A gulyásbér 10 kg búza, 0,5 kg szalonna, 0,25 kg só volt jószágonként. A csikók után 20 kg búzát, 5 kg árpát, 0,5 kg szalonnát, 0,25 kg sót kellett a kihajtáskor fizetni. A kihajtás május 10-én reggel 7 órakor vette kezdetét a városháza alatti térről. 1929-es évben elrendelte a tanács a rárósi birtokon lévő nagytanya melletti béres lakás lebontását, és helyette új lakóépület elkészítését. Az építési ajánlatotok pengőben. Bontásra Fő!dm unkákra Ácsmunkára Kőm ú'vesm unkákra Összesen Fodor Pál 160 200 250 795 1.405 Szűcs Pál és Mihály 100 182 312 847 1.441 Hegedűs Lajos 160 170 184 983 1.529 1930 januárjában elkészült a cselédlakás, amelyet Fejes Ferenc bérlőnek adtak át. Az épület 16 méter hosszú,9.30 méter széles cseréppel borított volt. 2 szobát, 2 kamrát és 2 előteret foglalt magában. 1931. szeptember 29-én lejárt ráták bérletének ideje. A város terve a városházi kezelésében építendő szeszgyár miatt az volt, hogy a megmaradó bérbe adandó területeket is házi kezelésbe fogja tartani. Mivel a minisztérium nem engedélyezte a szeszgyár létrehozását, a 341
