A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
Elek Sándor s.k. és Szél Pál s.k. Az 14463/1896 sz. haszonbéres szerződést a közgyűlés 1896. december 14-én 14463 számú határozatával elfogadta. „Nyilatkozat. Melynél fogva alulírott Hocsi Sándor ezennel kijelentem, hogy Hódmezővásárhely város közönségétől Hm vásárhelyen 1896. december 6. napján kötött haszonbérleti szerződés alapján haszonbérbe bírt rárósi XI. rátabeli 100 holdat tevő legelőből álló haszonbérletemből 50 holdat Sugár Szabó Pál hódmezővásárhelyi 111. kér. Szentesi u. 79 szám alatt, 50 holdat pedig illetve ezekre vonatkozó haszonbérleti jogot Hocsi István Hmvásárhely V-ik kér. Rárósi út 15. szám alatti lakosra a szerződésben foglalt összes jogok és kötelezettségekkel feltétlenül átruházom. Alulírott Sugár Szabó Pál és Hocsi István fenti szám alatti lakosok kijelentjük, hogy Hocsi Sándor által haszonbérbe bírt s fent körül írt ingatlanból 50—50 holdat, illetve az ezekre vonatkozó haszonbérleti jogot a haszonbérleti szerződés összes tartalmával Magunkra átvállaljuk. Hmvásárhely város közönségével, mint haszonbérbeadóval szemben kötelezzük az 1906.szeptember 29-ig terjedő időtartamra 735-735 korona azaz évenként hétszázharmincöt korona haszonbérösszeg fizetése mellett.” Aláírás előtt a felek kijelentették, hogy a haszonbér nem 735korona egyénenként, hanem Hocsi István részéről 735 korona, míg Sugár Szabó Pál részéről 921 korona 68 fillér. A következő éveket a konfliktusmentes gazdálkodás jellemezte. A város rendszeresen megtartott gazdasági szemléin felszínre kerülő kis horderejű problémák megoldása se a bérlőknek se a városnak gondokat nem jelentett. 1910. október 17-i gazdasági szemle mindent rendbe talált a birtokon. Örömmel állapították meg, hogy a kellőmennyiségű jószágállományt és az előző évekhez képest bőséges takarmány-mennyiséget találtak. A bérlők részéről intézkedést igénylő panasz nem merült fel. 1913-ban a Gazdasági Egyesület és a Tej szövetkezet, mint társbérlők arra kérték a városi tanácsot, hogy mentse őket fel 500 kh-as birtok bérlése alól. Amennyiben erre lehetőség nincs, úgy engedélyezze a birtok albérletbe adását.Miután a város gazdasági bizottsága a kérést megtárgyalta, úgy döntött, hogy felbontja a város a szerződést és 50 kh-as parcellaként adja bérbe. Több árverés eredménytelenül zárult. 1916. szeptember 29-én lejárt az 1-26-os ráták bérleti szerződése. Minden bérlőnek nyilatkoznia kellett, hogy a fennálló feltételek mellett további 3 évre hajlandó-e bérleti viszonyt létesíteni, ha nem, a gazdanélküli parcellákra 2 évre terjedő nyilvános szóbeli árverést kell tartani. Az I-es ráta bérlője Bodrogi Ferenc a bérletre nem tartott igényt. A Il-es ráta 206 kh-at kitevő földet és a rajta lévő épületeket Szél Ferenc bérlőtől apósa Győri József vette át. V-ös ráta Szabó Jánosé lett 2 éves haszonbérletre. A VI-os ráta haszonbérlője Elek Imre katona volt. Felesége a szerződés aláírásakor megjelent, de azt aláírni Elek Imre távollétében nem volt hajlandó. Évi haszonbér 1.900 korona 1919. szeptember 29-ig. Olasz Sándor a VII-es ráta bérlője a bérlet megszüntetését kérte, mert saját 150 kh földjét 14 éves fiával sem lesz képes megművelni. A VIII-as ráta bérlője Gulyás József sem tartott igényt a haszonbérletre betegsége miatt. A IX-es ráta haszonbérbe adási árverésére 1917. július 28-án került sor.X-es ráta haszonbérlete újabb két évre Olasz Ernőé lett. A Xl-es rátát Bárány Béla csak 1 évre bérelte. Ifj. Elek András haszonbérleti viszonyának megszűnésekor jogosan követelte vissza a biztosítékul letett 1258 korona értékű betétkönyvét. A Xll-es és XIII- as rátát Lázár Lajos újabb két évre bérelte. Cz, Molnár Imre a XIV-es ráta haszonbérletét két évre meghosszabbította. R. Balog Sándor a XV-ös ráta haszonbérletét hosszabbította 338
