A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
6 kocsi ágfa és 8 kocsi gallyfa a szentesi útféli városi rakodóba került. A takarmányok a következők: Búzaszalmakazal hosszúsága 28,5 öl szélessége 3,6 öl magassága 3 öl. Törek kazal hosszúsága 31,9 öl szélessége 2 öl magassága 1,5 öl Árpaszalmakazal hosszúsága 11,6 öl szélessége 2,3 öl magassága 2,5 öl Az október 28-i bizottsági szemle a birtokon lévő takarmánymennyiséget vette számba. Búzaszalma hosszúsága 14,6 öl szélessége 3,2 öl magassága 3 öl Törek kazal hosszúsága 34,2 öl szélessége 1,7 öl magassága 1,5 öl Búzaszalmakazal hosszúsága 17,6 öl szélessége 3,5 öl magassága 3 öl Ezen kívül összeírtak még 128 kúp csutkaszárat, a csőszház közelében 8 boglya árpaszalmát (boglyánként két-két kocsi szalmával). Az árpa és zabszalma felerészben város illetve a bérlő tulajdona. A bizottság a szemlét követően az alábbi határozatot hozta: „1889-ben a júliusi szélvihar megrongálta a górét, melynek kijavítása a városnak tetemes költségébe kerülne. Ezért javítani nem érdemes. Célszerűbbnek látszik egy új istálló felépítése.” Az állatállományt 100 db kisebb, nagyobb szarvasmarha mellett 30 db ló és 1200 db juh alkotta. 1890-ben elkészült a felépítendő góré tervrajza, mely szerint az új góré 55 méter 80 cm hosszú lesz, 2 méteres belszélességgel, új zsindelytetővel a régi faanyag felhasználásával, összesen 668 forint 96 krajcár bekerülési költséggel. A pénzügyi helyzet miatt 1891- ben fog felépülni. Weisz Lőrinc többször is kérte a góré felépítését, mert a város mesterei a rárósi birtokon dolgoztak. Sürgetéseinek eredményeként a rárósi birtokra a város Tóth Jánossal 42 forintért kiszállíttatta az építkezéshez szükséges téglát. 2 forint 50 krajcár napidíj mellett felfogadott igás napszámosoknak augusztus 3. és 14. között eltöltött napokra 26 forint 25 krajcárt fizettek. Új téglaoszlopokra épült a 30 öles góré, mindkét oldalán megtámasztva akácfa oszlopokkal. Ekkor a munkálatok pénzhiány miatt leálltak. A további - góré meghosszabbítás - munkákat400 forint értékben 1892-re tervezte a város. 1892. május 19-én a szokásos tavaszi szemlén Weisz Lőrinc bérlő képviselőjének Weisz Simon jelenlétében ellenőriztek. Megállapították, hogy a bérlő a múlt évi trágyát a föld különböző területeire kihordatta. Jó karban tartotta a gondozása alá adott épületeket, kutakat, beruházásokat. A mérnöki hivatal által készített térképen a 2-es számmal jelzett részből 45 kát. holdat, 3-as számmal jelzett szántó részből 60 holdat, 4-es számmal jelzett szántó részből 50 holdat, 5-ös számmal jelzett szántó részből 65 holdat, 6-os számmal jelzett szántó részből 41 holdat, vagyis 700 hold szántóból 261 holdat kapásnövények alá használ. A szerződés szerinti kötelezettségének eleget tett. Legelőnek kijelölt területeket sértetlenül fenntartotta. A birtokon 36 ló, 102 szarvasmarha és 500 juh volt. Egy 14 öl hosz- szú és 3 öl széles búzaszalma kazal volt felemésztetlen. 1893-ban ismét góré ügyben volt kénytelen Weisz Lőrinc a városhoz fordulni. Kérte a góré pótlására egy 10 öl hosszú és 1 öl széles kukoricagóré megépítését. Kérését csak a következő évben tervezte pénzhiány miatt teljesíteni a város. 1894. október 15-én a tüzetes szemlére kiküldött bizottság meggyőződött arról, hogy a bérlő rendben, tisztán tartja az épületeket, kutakat és beruházásokat egy szóval a birtokot a 328
