A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934

Az új istálló építését a bizottság nem véleményezte, viszont a góré elkorhadó gerendáinak kicserélését igen. Végül jelentette a küldöttség, hogy a trágyát a bérlő kihordatta a kötelezett területre. A volt bérlő, Maczelka János által otthagyott trágyát pedig a Kék-tó szikes részeire hordatja. Kecskeméthy László kivételével a bizottság minden tagja úgy látta, hogy a kukorica alá felszántott földterület jóval nagyobb, mint a szerződésben engedélyezett terület. Felszólították a bérlőt, hogy az istálló 2 öl hosszúságú zsindely szegélyét, amelyet a szél lehányt, valamint a tanyaépület néhány dudacserepét, illetve cserepét igazítsa meg, illetve pótolja. A góré kijavítása alkalmával az összes épület tisztogatását (meszelését) végezze el.

Újhelyi Lipót hű maradt önmagához. Újabb és újabb kéréssel bombázta a várost, amellyel elsődleges célja elsősorban a fizetések aluli kibúvás volt. Igyekezett minél kevesebb összeget fordítani a gazdálkodásra. A város tudomásul vette állandó panaszait, kéréseit, és egyre szigorította ellenőrzéseit, nem hagyott ki egyetlen esetet sem, hogy ne figyelmeztesse a bérlőt a haszonbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeire.

1878-ban a haszonbérlet telekkönyvi betáblázása után 60 ezer forintnak megfelelő illetéket Újhelyi Lipót nem fizette meg, annak ellenére, hogy a szerződés világosan kimondta, mindennemű illetéket, adót, bélyeget a bérlő köteles fizetni. A teljesítés elmaradása miatt fizetési meghagyás kibocsátását rendelte el a törvényhatóság. A határozat ellen természetesen panasszal élt Újhelyi Lipót. Panaszának beadása alkalmával felkereste Vajda Gyula kertfelügyelőt, kinél szintén panaszt tett a város ellen, mert a kiásott fák, valamint az áthelyezésre került kapuk építési költségét sokallta. Újhelyi Lipót, az évi helyszíni szemlét tartó bizottság tagjait határozott ellenszenvvel fogadta, s igyekezett munkájukat megnehezíteni. 1879. május 4-én Ábrái Károly polgármester írásban utasította Matók Béla főügyészt, hogy a kinevezett bizottság elnökeként Rárósra kimenjenek, és ott a szükséges vizsgálatokat megejtsék s erre nézve jelentésüket hozzá beterjesszék. A bizottság elnöke Matók Béla, tagjai Vajda Gyula főjegyző, Kecskeméthy László kamarás, Mónus Pál és Szél János törvényhatósági bizottsági tagok. Október 6-án a bizottság megjelent a helyszínen, és a birtoktestnek a megtekintése után a következő véleményt terjesztette elő: „Ami a vetésforgó egyharmados arányát illeti, azon terület, mely a folyó évre kukoricaföldnek van kihagyva 400 kát. holdat meghaladó táblát képez az Észak felüli nagyobb táblának út felüli oldalán. így a művelés alatti mennyiség egyharmada kapás vetemény. A kérdéses táblán ez ideig a szántás meg sem kezdődött.” Kérdés, hogy a kapásnövényeknek szánt területet valóban e célra fogja-e felhasználtatni?

A trágyatelep megtekintésekor - a kezelő cselédség beismerése szerint - kitudódott, hogy ez év januárja óta felgyülemlett trágyakészlet április 24-ig nem hordatott ki, csupán 18—20 kát. holdnyi területet trágyáztak meg. Ez esetben a szerződéstől való eltérés és „múladékonyság látszik fennforogni”.

Az épületeken külső tisztogatások, javítások történtek, de a nagy istálló belső részének javítása ez ideig elmaradt. A nagy kukoricagórénak alapgerendáiból is korhadás folytán 6 db időközben pótlandó lett. Mivel a fák évenkénti nyesését szintén szorgalmazta a vizsgálóbizottság.

Az októberi közgyűlés arra utasította Tassy Ede főügyészt, hogy a szerződést, leltárt és a bírói becsű-jegyzőkönyveket alapul véve tüzetes jegyzőkönyvet és véleményt terjesz- szen elő, hogy Újhelyi Lipót által beterjesztett javítások közül melyek terhelik a bérlőt, melyek a várost. Számoljon be arról is, hogy vannak mulasztások a bérlő részéről, amelyek törvényes eljárás alapjául szolgálhatnak.

322