A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
FÖLDVÁRI LÁSZLÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS RÁRÓSI BIRTOKÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉSEKRE 1874-1934 Rárós falu története Szeremlei Sámuel szerint őseink Rárónak egy madárfajt hívtak. Némelyek szerint halászsast, mások szerint fekete gémet, sólymot értettek alatta. Hajdan általános szokás volt, hogy több helyiséget neveztek el madarakról. 1456-ra ez a hely már elpusztult, s mint ilyen Hód és Vásárhely tartozékát képezte az e tájon lévő pusztákkal együtt, amelyeket Hunyadi Jánosnak adományoztak. A Hunyadiak korában ismét életre kapott a község, amikor Gáji Horváth Gergely megszerezte magának a vásárhelyi uradalmat, közte Ráróst is. 1462-ben Dóczi Péter, a vidék legnagyobb vagyonszerzője vette zálogba 6 ezer forintért a vásárhelyi uradalmat. Pár év eltelte után Dóczi Péter fiai, János és Zsigmond két vásárhelyi jobbágytelket cseréltek el a Rétkopáncsi Vincze Imre és neje kéktó-rárósi részbirtokáért. A csere ellenére sem lettek Dócziék az egész Rárós urai, amelyet az is bizonyít, hogy tíz év múlva a földvári zendülést vizsgáló tanú jegyzőkönyvben Serjényi László, Rárósi Osvát és felesége mint rárósi jobbágy említtetett. 1551-ben Csulai Móré Katalin Feledi Lestámé kapta Ferdinánd királytól adományba. 1552-ben elpusztult a falu, és 1555-ben már desertának1 jelzik. 1559. december 6-án Zay Ferenc, Viczmándy Mátyás és Listy János kapta. 1561-ben 31 háza volt már, birtokosai Sulyok Ferenc 8 puszta, Kende Péter 10, Csáky László 5, özv. Losonczyné 5, Zay és társai 2, özv. Kosár Benedekné 1 portával. 1596-ban végleg elpusztult, és a puszta teljesen beolvadt Vásárhelybe. A falu temploma a Veres-halmon állott, hol Szeremlei Sámuel 1894-ben végeztetett ásatásokat. A templomalap közelében szétszórt emberi csontokat találtak. Az északi részben 4 sírban 4 bronz hajgyűrűt, egy darab nyilat, ezüst fülbevaló karikát, két darab fülbevaló karikát és egy darab drótból font bronz hajgyűrűt leltek, amelyek az Árpád-korra utaltak. Az omladékból egy szentelt víztartó összeilleszthető állapotban, valamint 2 db márványkő és agyagcserép-töredékek kerültek elő. 1722-ben vette meg 40 ezer forintért gróf Károlyi Sándor Hódmezővásárhely városát. A kiállított adománylevélben szerepelt a rárósi puszta is, azon a címen, hogy azt a vásárhelyiek használják.“ 1727-ben Derekegyháza, Mártély, Kenyere, Rárós és Körtvélyes feléből majorságot akart szervezni. Elképzeléseit nehezítette, hogy az urbárium szerint Rárós fele részben Hódmezővásárhelyhez tartozott. 1770-ben Zay Péterrel, 1800-ban a Viczmándyakkal kiegyezve, a derekegyházi uradalom Rárós egy részét magába olvasztotta, és a Károlyi család így háborítatlanul bírta. * 2 'elhagyott 2 SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. 2. köt. Hódmezővásárhely, 1901. 13. 319
