A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

ADATTÁR - KOVÁCS István: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 5. S-SZ

1651. SPANALIS KVÁRTÉLYHÁZ Az uradalmi ispán lakása a régi városháza közelében. A nádfedeles vályogból készült épületben három szoba, konyha, kamra, pince, ámbi- tus, kocsiszín, istálló, sertésól stb. volt. 1808-ban többek között itt őrizték a billegtö vasakat, cintálakat, cintányérokat, kompköteleket, vasas kukurát, evezőket. - A kukura segédeszköz a komp közlekedéséhez.

1652. SPAR ÁRUHÁZ (1) —> HÓD ÁRUHÁZ

1653. SPAR ÁRUHÁZ (2) Deák Ferenc utca 15. Az egykori Tisza Szálló helyén 1980-ban központi konyha és diákétterem épült. Később Zafír Diszkontáruház, majd Plus Áruház volt a neve. Az áruház 2009-ben bezárt.

1654. SPORT VENDÉGLŐ Andrássy és Rózsa utcák találkozása. A népnyelv lépcsősnek is nevezte. - Lépcsősnek azért nevezték, mert az utcáról 8 lépcsőn lehetett bejutni az étterembe.

1655. SPORTLIGET —> VÁROSI STADION

1656. STADION VENDÉGLŐ ->■ CSENGŐDI VENDÉGLŐ

1657. S TEIN ER-FA TEL EP -► SZŐNYI UTCAI SPORTPÁLYA

1658. STRANDFÜRDŐ -> TÖRÖK SÁNDOR STRANDFÜRDŐ

1659. STÜHMER ÉDESSÉGBŐL T — ELKÁN-HÁZ

1660. SUGÁR UTCA -► TORNYAI JÁNOS UTCA

1661. SUHAJDA VENDÉGLŐ Szabadság tér 48. 1922-ben Csáky Sándor és neje vásárolta meg. - Csáky Sándor (*Torontálvásárhely, 1889 fHódmezővásárhely, ?) csend- örörmester, vendéglős.

1662. SUSÁN Védett városrésznév. Városrész az egykori Kis-tó és a Kistó-ér között, amelyet teljesen körbefogott a víz. Később a Lógerrel (a mai Dáni, Garay utcák és környéke) bővült városrész, és ma a Kutasi út, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a vasútvonal között húzódik egészen a Kálvin János térig. Ide tartozik az egykori Halesz (a Gyümölcs és a Klauzál utcák környéke) is. 1890-ig az Új utcai tizedhez tartozott. A Mátyás és Bajcsy- Zsilinszky utca közötti földszintes részt az 1980-as években eredetileg panelházakkal akarták beépíteni. Pénz hiányában kétszintes magánházak épültek. - A Susán elnevezést Szinnyei József Magyar tájszótára és az Új magyar tájszótár szláv eredetűnek tartja. Krékits József szerint zizegést, susogást, száraz falevelek (esetleg nádas) zizegését jelentheti. Herczeg Mihály olyan területnek tartja, amely nagyobb áradáskor sem került víz alá. Szeremlei Sámuel szerint az új lakosok, míg házaikat felépíthették, sátrakban és egyéb ideiglenesen összerótt hajlékokban tanyáztak. A Láger elnevezés Bodnár Béla szerint onnan ered, hogy az ide telepített idegenek a végleges lakóhelyük kiutalásáig itt „lágereztek". Herczeg Mihály szerint a láger épületek nélküli lerakodóhely szalma, széna vagy csépelet- len gabona számára.

1663. SUSAN VENDÉGLŐ Klauzál utca 99. Az épület az egykori Császtvay-kútnál épült, 1872-ben ebben alapított vendéglőt a Császtvay család, és 1922-ig a kezelésükben is maradt. Ekkor Ábrahám István vette meg, majd Homlok István üzemeltette. Őt még többen követték, köztük Porkoláb Ferenc, majd 1928-ban Gál Mihály. Az 1930-as években Papp- vendéglőnek nevezték. 1943-ban Kertész Imre háza, vendéglőjét ebben az időben Kertészkocsmának nevezték. Itt tartotta később gyűléseit a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. A Fapadosnak is nevezett vendéglőt 1963-ban lebontották, a helyén felépült házban

305