A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - DOBOS Irma: Moldvay Loránd kutatómunkássága

denkor morfotektonikai módszerrel vizsgálta a geológia és a geomorfológia elméletének közös alapjait és kimutatta a középhegységek egyes részeinek fiatal diapiroid jellegét.

Nagy megtiszteltetésnek tekintette, amikor a mintegy 350 ezer éves vértesszőlősi előember-lelet (Samu) földtani környezetének vizsgálatára kapott megbízást és az 1965-1966. évi konzulensi kutatási eredményét Kretzoi Miklóssal és T. Dobosi Violával publikálta 1990-ben. Úgy tűnt, hogy a pleisztocén mindéi hideg időszakában élt Samu a mésztufa környezetében.

Az Intézetben a Vízföldtani Osztály felszámolása után 1968-ban megbízták a Víz- és Építésföldtani Osztály vezetésével. A mérnökgeológiai térképezés ebben az időben kezdett kiteljesedni, éppen ezért az osztály megalakításán kívül a felvételező munkából is kivette részét. Munkáját 1968-ban ismét a „Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója”, a következő évben pedig a „MÉM Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel ismerték el. Ettől kezdve foként a Balaton és környékének térképezéséről és kutatásáról számos publikációban számol be, nem felejtkezve meg a neotektonikai kutatásának újabb eredményeinek közléséről sem, és részt vett Európa neotektonikai térképének szerkesztésében is. Úgy gondolta, hogy tudományos munkáját jobban tudja ki teljesíteni, ha az osztályvezetés alól kéri felmentését, amit 1977-ben meg is kapott. Ettől kezdve még szabadabban szárnyalhatott fantáziája, és értékes gondolatainak eredményét részben sikerült is elfogadtatnia.

Akadémiai doktori értekezését is összeállította „Neotektonikai áttekintés Magyarországról” címen. Újszerű kutatást végzett a Bakonyban, Magyarpolányban és környékén, ahol a földtani képződmények alapján nagy meteorit becsapódását (Id. az ábrát)tételezte fel és annak nyomait azonosnak minősítette az egyik USA-beli helyszínnel. Both Előd csillagász szerint a kozmikus becsapódás hozhatta létre a kör alakú szerkezetet és ez csillagászati szempontból valószínűsíthető. Mellette szól a szerkezet viszonylag szabályos kör alakja és a középponti csúcs létezése, mindkét tulajdonság a Naprendszer más égitesteken lévő becsapódásos eredetű kráterek jellegzetessége. A valószínűsített kisbolygó robbanásról a szerző a Földtani Közlönyben 1981-ben, az Élet és Tudomány 1984. évi 2. számában és a Földrajzi Értesítőben 1987-ben le is közli megállapításait. Korszerű új kutatási módszerrel és eszközökkel 2002-ben „A feltételezett bakonyi meteoritkráter vizsgálata” című munkában a kutatók úgy ítélték meg a földtani, a morfológiai és a hidrológiai folyamat eredményét, hogy azt nem impakt becsapódás, hanem hosszú távú, földi eredetű folyamatok hozták létre.

Hosszú kutatásának eredményét az 1970-es évek elején igyekezett a hazai szénhidrogén kutatásban megvalósítani a Központi Földtani Hivatalon és az Akadémián keresztül, de indokolt és jól alátámasztott elméleti bizonyítékai helyett a már addig alkalmazott módszereket helyezték az illetékes szakterületek előnybe. Munkájának lényege abban csúcsosodott ki, hogy pontosan a kevésbé megkutatott vagy éppen a felhagyott kutatási területeket jelölte meg reményteljesnek.

Behatóan foglalkozott Bisztricsány Ede szeizmológussal a hazai földrengések lehetséges helyeivel és megjelenésével, amelynek eredményeiről a napi sajtó tudományos rovatában megállapításukat közleményünkben fel is használtuk. A néhány esettanulmány bemuta291