A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete
A címerpajzs alul (csekély kihajlással) kerek magyar címer alakú világoskék (1/3 ultramarin, 2/3 berlinkék vegyület) színű mező, melyben felül, jobb felől 14 lángsugárral környezett arany nap (arccal) bal felől ezüsthold (arccal) van; alul pedig három ezüstnyilat markoló páncélos jobbkar kéz (a váll és felkar lemezen kívül 7 páncéllemezzel) van festve elő nézetben. - A pajzs felett középen ötágú nemesi aranykoronával és arany éremmel díszített sisakpáncél van (leeresztett rostéllyal). A régebbi címerfoszlányok sem feleltek meg a korhűségnek. Magyarország címertárában megjelent címermásolatok szerint az 1617. év körül szerkesztett címerek többnyire reneszánsz stílű akantuszlevelekkel díszítettek, melyek váltakozva a pajzs fémét és kihajlásaikban a mezők színét viselik. Breznóbánya város címere (1627) a legtisztább korareneszánsz levelekkel dekuráltatott. Mint keltőkre nézve egykorú címerek a dekurációban megegyeztek Hódmező-Vásárhely és Breznóbánya címerei, azért utóbbi szerint van jelen címer csekély módosítással díszítve. A címerfoszlányt Hódmezővásárhely címerén bal felől arany akantusz kék kihajlásokkal, jobb felől ezüst akan- tusz vörös (2/3 kármin N. 2, 1/3 cinóber) kihajlásokkal képezi domborművű kivitelben. Hogy későbbi félreértésnek s helytelen következtetésnek eleje vétessék, konstatálom, miszerint Tagányi Magyarország címertárában a hódmezővásárhelyi címer leírása téves adatokat tartalmaz a lényeges dolgokban. - Említett műben a címerpajzs színe vörös kék helyett. E tévedés vagy onnan származhatott, hogy a régi címer foszlányának kihajlásaiból következtetett nevezett szerző a mező színére, vagy onnan, hogy régi iratok nyomtatott címer jelzésén talált függélyes vonalú árnyékolást heraldikailag »vörös« színre magyarázta. A város tradicionális színe emlékezetet meghaladó időktől fogva a kék, úgy a lobogókon (kék sárga), mint a régi címeren és szolgálati ruhákon. Heraldikailag is légi testek szín mezeje nem lehet következetesen más, mint a lég színe, tehát kék. Innét a címerpajzs színe is kék.18 Bő fél évszázaddal később, a tervezett városi lobogó kapcsán ismét szóba került a címerpajzs színe. 1941-ben Széli Sándor Budapestről a polgármesterhez intézett levelében írja, hogy a belügyminiszter által igazolt címerek között Hódmezővásárhely címere nem szerepel, miközben ezeknek az igazolásoknak a gyűjteménye az egyetlen forrás a színek pontos megállapításához. Ennek hiányában a Levéltár még a Tagányi-féle, Magyarország címertára című gyűjtemény adatait szokta figyelembe venni. Ebben a munkában, valamint az ennek alapján készült bécsi vá- roscímer-gyüjteményben (Monarchia) azonban a város címerpajzsának színe vörös, ami lehet tévedés is. „Nézetem szerint - írja a szakember valószínűbb a kék pajzsszín, mert ez volt a naturalisztikus irányt követő magyar heraldika általánosan használt színe a pajzsnál, míg a vörös pajzs ritkább. A nap és holdarc pedig családi címereken is mindig kék alapon fordul elő. Vörös alapon lebegő nap és hold egészen különleges volna...”19 Még 1891 nyarán készítőjével, Mendly Károllyal a címert lemásoltatták a tanácsterem számára is, amiért 10 forint tiszteletdíjat utalványoztatott ki neki a tanács. Ugyanakkor megbízták a főjegyzőt, hogy a bemutatott színezett címert kere18 CSML HL Tan. ir. II. 5929/1891. 19 Uo. Hódmezővásárhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai II. 288/1940. 28
