A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - FÜLÖPNÉ RÁKOS Éva: Kárász József író centenáriumára

FÜLÖPNÉ RÁKOS ÉVA KÁRÁSZ JÓZSEF ÍRÓ CENTENÁRIUMÁRA 2014. május 12-én születésének 100. évfordulójára emlékezhet­nek mindazok, akik ismerték, szerették Őt. Azok is, akik az általa írt könyveket olvasták, vagy munkájuk során az általa összeállí­tott bibliográfiák sorát használták. Amikor Kárász József a városi könyvtárban kezdett dolgozni 1958-ban, már megjelent a Korán sötétedik című diák­antológiában három novellája (1932) Sárospatakon, amely sors­fordító változást hozott életében, el kellett hagynia a pataki főis­kolát. Kolozsváron folytatta tanulmányait, irodalmi munkásságát pedig az Erdélyi Helikon, az Ifjú Erdély, a Pásztortüz lapjain... 1958-ban már több kötetet tudhatott magáénak. Életéről bő­vebben lehet olvasni azon a web-oldalon, amely a Kárász József Virtuális Bibliográfia keresőszóra bejön az interneten annak, aki rákeres. Ott egy filmrészlet is látható, saját maga nyilatkozik arról, hogy Szegeden született ugyan, de vásárhelyinek érzi magát... Én 1975-ben ismertem meg Jóska bácsit, akkor töltötte az első nyugdíjas évét a könyvtárban, folytatta a helyi sajtó feltárását, kicédulázását. Sokan nem tudják, milyen fontos, pontos munkát igényel a helyi sajtó föltárása, milyen felelősségteljes dolog eldön­teni, hogy melyik cikket vegye fel a bibliográfus. Úgy, ahogyan az Országos Széchényi Könyvtárnak feladata a „hungarikum”-ok gyűjtése, éppen úgy feladat Hódmezővásárhelyen a „hódmezővásárhelyikum”-ok beszerzése, feltárása, megőrzése. Ebbe beletartozik minden, bárhol megjelent, de Vásárhelyről szóló, Vásárhelyről elszármazott iró tollából megjelenő, vagy vásárhelyi személyről szóló, illetve minden bárhol megjelenő, de Vásárhelyről szóló cikk, kiadvány legalább bibliográfiai adatfelvétel szintjén történő számbavétele. A virtuális bibliográfia abban különbözik a papir alapú bibliográfiától, hogy az inter­neten található, olvasásához számítógép és internet-elérés szükséges. A bibliográfia pedig attól válik virtuálissá - hogy itt - és csak itt - a cikkek, írások teljes szövege is olvasható. A mai napig is folyamatosan frissítem az adatbázist, ha olyan írással találkozom, amelyet Jóska bácsi írt - akkor a család (mint szellemi örökösök) hozzájárulásával pótolom az irás bibliográfiai adatait, valamint magát az írást is. Legutóbb éppen egy 1958-ban, a Csongrád Megyei Hírlapban megjelent írását tettem közkinccsé, Az új szomszéd címüt. A virtuális bibliográfia létrehozásával örök emléket kívántam állítani Jóska bácsinak, aki bevezetett a bibliográfusi mesterségbe. A tanulás nem volt könnyű, sőt szörnyűnek véltem a tanulás elején. Ám - miután megfertőződtem a helyismeret, a hely szeretete, a gyűjtés és föltárás fontosságával - örök hálát érzek áldozatos munkájáért. A mai helytörténeti kutatók szintén hálásan gondolhatnak rá, amikor kutatási terüle­tükhöz igénybe veszik a sajtóbibliográfiát. A bibliográfiák bekötött füzeteinél kicsit fejlet­tebb a Hódmezővásárhelyi Cikk Katalógus - amely jelenleg is folyamatos feltöltés alatt áll. A füzeteket egyenként kellett kézbe venni, a mutató résznél megnézni, hogy az adott évben fordult-e elő írás a kutatandó területről, s ha igen, a megfelelő tételszámot elő kellett ke­resni. Ezt követően a többi bekötött éves bibliográfiával ugyanígy kellett eljárni. Nos, a cikk-katalógus előbb-utóbb egyszerre mutatja meg, hogy egy adott témában mikor, melyik újságban, kinek a tollából jelent meg cikk, vagy írás. A cikk-katalógus szintén csak számí­285

Next

/
Thumbnails
Contents