A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete
nincs”.12 (11. ábra) Itt említjük meg, hogy a heraldika szabályai szerint egy címert különféle módon vagy stílusban lehet megrajzolni. A tartalomnak (a címerábráknak és azok pózának) kell azonosnak lennie, a pajzs, sisak, orrjegy (sisaktakaró) formája soha sem volt megszabva. A városi címer ügyében külső kényszer hatására történt újabb előrelépés. A belügyminisztérium 1891. február 10-én körrendeletben tudatta, hogy „az állandó országház építésének tervező munkái immár annyira előhaladtak, hogy a szobrász munkák biztosításáról is gondoskodni kell, ez alkalomból felmerült annak szüksége, hogy az architektúra kiegészítő részeiül az épület külsején valamint esetleg belsejében is különféle nagyságú címerpajzsokra a címerek rajzai is megállapíttassanak.” Az összes törvényhatóság címerének alkalmazását is célba vették, ezért felhívják a törvényhatóságot, hogy a város címerének hiteles színezett rajzát a legrövidebb időn belül a bizottságnak küldje meg. A sajtó értesülése szerint a tanácsnak ez a megkeresés nagy gondot okozott, mert a város birtokában nincs ilyen hiteles címerrajz. A városi közgyűlésteremben van ugyan egy színezett városi címer, melyet a főjegyző emlékezete szerint Ábrái Károly volt polgármester a 70-es években a szegedi Szent Ferenc-rendi barátok zárdájában másoltatott le, egy állítólag ott levő hiteles városi címerről, azonban ezt a városi címert Szikszay és Draskovics tanácsnokok a múlt héten ott már nem találták. Hricsovszky Timót házfőnök, „a szegedi barátok érdemes gvardiánja” megígérte, hogy levéltárukban kutatni fog a város címere után, de mint utóbb megírta, azt többnapi kutatás után sem találta fel, még a levéltári leltárban sem, így az „kétségkívül máshol helyeztethetett el”.13 A szegedi szálon továbbmenve a tanács a kegyestanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium igazgatóságát is megkereste, de sem ott, sem társházuk levéltárában semmi nyomát nem lelték annak, hogy „a nemes város eredeti címerét megőrzés végett valaha itt helyezte volna el”. A főigazgató hozzáfűzte még, hogy amennyiben a címert a hagyomány szerint Szegeden valamelyik papi testületnél helyezték el, az valószínűleg a Szent Ferenc-rendiek (alsóvárosi barátok) testületé lehetett, mely a Szegeden csak 1720-ban megtelepedett kegyesrendi11. ábra 12 CSML HL Hódmezővásárhely város polgármesterének iratai (a továbbiakban: Polgm. ein. ir.) 226, 255/1883. 13 Vásárhely és Vidéke, 1891. márc. 5.; CSML HL Tan. ír. II. 5929/1891. 25
