A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - NAGY Gyöngyi: Szabó Mihály, Hódmezővásárhely első polgármestere

Szakái Ludovika művészeti érdeklődésű családban nőtt fel, s bátyjai ugyancsak a művészetek különböző ágaival foglalkoztak (népdalköltészet, festészet, stílbútorok készítése). Szabó Mihály az otthonról kapott útravaló mellett felesége családjában olyan emberekre talált, akik bizonyosan ösztönzőleg hatottak sokrétű tevékenységeire, különösen a később kibontakozó szépirodalmi munkásságára.10

Közéleti szereplése 1848. május 2-án indult, amikor a Szegváron tartott megyegyűlésen megyei számvevőnek választották.11 A forradalom idején önkéntes nemzetőrnek állt. A Délvidékre induló nemzetőrökkel együtt, Kiss Ernő tábornok csapatában nemzetőrkapitányként szolgált. 1848. szeptember 24-én ott találjuk a Honvéd Egylet alapítói között. A harcokból való hazatérés után, 1849. március 30-án Hódmezővásárhely polgármesterének választották meg. Ezt a tisztséget 1849. július 1-jéig töltötte be. A szabadságharc bukása után így egy ideig bujdosnia kellett.12

1865-ben meghalt a felesége, s innentől kezdve egyedül nevelte gyermekeit, amely sokoldalú közéleti tevékenysége miatt nem volt számára egyszerű feladat. A családi hagyomány szerint egyszerű ember volt, aki szenvedélyesen szerette a természetet, különösen a földet. A Gregus Máté szomszédságában lévő vásárhelykutasi tanyáján erdőt és gyümölcsöst telepített, s amikor eljött a munka ideje, ő maga is megfogta az eke szarvát.13,, Magyar ember volt a szó teljes értelmében, még külsőleg is, mert átillát és keményszárú csizmát viselt haláláig. ” — írták róla halála után, 1899. március 30-án a Vásárhely és Vidéke c. lapban.14 15 1867-ben Csongrád megye főjegyzőjévé választották, de ezt a tisztséget idős korára való tekintettel csak néhány évig töltötte be, s az 1871. évi tisztújításon visszalépett a jelöltségtől.12

Közéleti szereplése ezzel véget ért, de csak a város ügyeinek intézésére nézve. Szabó Mihályt ugyanis amellett, hogy városunk első polgánnestere volt, egész életében vonzotta a szépirodalom. A továbbiakban irodalmi tevékenységét ismertetem.

Puritán ember lévén nem a költői hímév miatt kezdett el írni. A színmagyar felmenőktől származó ifjú korán megismerkedett a német nyelvvel. A köröstarcsai papiak után a debreceni Református Kollégium alapozta meg komoly nyelvi tudását, s a felvidéki körutazás, amelyet öccsével, Károllyal tett a tanulmányok abszolválása után, a német nyelvvel való ismerkedés koronáját jelenthették számára. A többnyelvű felvidéki környezetben műveltsége olyan alaposságot nyert, amely életre szóló élményt, s motivációt jelenthetett.16 Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy már 24 éves korában fordítással próbálkozott. Schiller Orléans-i szűz c. drámáját ültette át magyar nyelvre.17 18 1854-től rendszeresen közölt cikkeket és elbeszéléseket a Vasárnapi Újságban.'* Népies elbeszélései, mint a Kele István, Nem roskadtak le keresztjök alatt, Megszelelte az asszony a tollat, Nagyobbak ők, mint a hadve10 Juss 1988. 8.

11 Polgármesterek. Szabó Mihály, az első = Délvilág, 1991. dec. 7. 5. Különkiadás.

12 Almanach 2003.21-22.

13 Juss, 1988. 7-9.

14 Szabó Mihály = Vásárhely és Vidéke, 1899. márc. 30. 3.

15 Almanach 2003. 22.

16 Juss 1988. 9.

17 Polgármesterek. Szabó Mihály, az első = Délvilág, 1991. dec. 7. 5. Különkiadás.

18 Almanach 2003. 22. A Vasárnapi Újságot Heckenast Gusztáv és Pákh Albert szerkesztette. (A szerző megjegyzése)

254