A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI János: Hódmezővásárhelyi oktatási és művészeti emlékhelyek nyomában

sal (1881-1945) megosztva a szobákat, egészen 1918-ig. Művésztelepet alapítottak a Serház téri kaszárnyában.19

1909-ben az újvárosi Kiserdő-soron, véggel a körtöltésre, telket vesz, kukoricagórét hűzat rá, ez lesz a lakása és a műterme, s homlokzatára ezt írta: Villa hóttig nyögöm. 1912- ben Mártélyon házat épített, 1919-ig élt itt (szintén „büszke villa, hóttig nyögöm”.)20A múzeumot 1951-ben nevezték el Tornyai Jánosról. A festőt megmintázó bronz mellszobrot Gyenes Tamás (1920-1963) alkotását eredetileg a görög-keleti templom melletti parkban állították föl 1956-ban. 2012-ben került új helyére, a múzeum régi bejáratához.21

Egy színészgéniusz -Bessenyei Ferene-emlékek

Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze városszéli nagycsaládban nőtt fel. Édesapja kereskedő, „boltos” volt, édesanyja szülei állattenyésztéssel foglalkoztak. Szülei öt fiúgyermeket neveltek föl. A Szent Antal utcai Katolikus Elemi Népiskolában Forró Vilmos tanította. Tóth Lajos (1900-1986) templomi kórusában énekelt, a karnagy úr felfigyelt tehetségére. Itt tanultam meg kottát olvasni, s itt ismertem meg a legszebb vegyeskari müveket - emlékezett vissza. Később Zách János (1909-1979) és Florváth Jenő (1910-1968) színész-rendezők Bessenyei Ferencet a szegedi társulathoz kórustagként szerződtették. A hajdani Nyári Színkör a szegedi Városi Színház nyári, vásárhelyi „állomáshelye” is volt. Bessenyei gyermekként a népkerti Színkörben a „kakasüllő”-ről, azaz az állóhelyről csodálta a színészeket, majd apróbb prózai és énekesi szerepekben itt lépett először a publikum elé.22

A szülői háztól a színházig terjedő utat ifjan, szülőföldjén, Vásárhelyen járta végig. ...minden szerepet, amit rám osztottak, maximális felelősséggel, valamint felfokozott igénynyel igyekeztem megoldani... Számomra minden előadás egy-egy élet-halál harc, a legjobb megoldások keresése... A "csakazértis" belső parancsát hoztam magammal Vásárhelyről, s azt, hogy sohasem szabad megelégedni a sikernél kevesebbel...23

Bessenyei Ferenc, Németh László Galilei, majd az Áruló c. drámájában nagyszerűen alakította a cimszerepeket. Az író így méltatta a színészi teljesítményt: Bessenyei ...szerepeit kezdettől nemcsak színészi, de nemzeti feladatként fogta fel, úgy játszotta őket, mint aki a sorstól külön megbízást kapott.24

2004. február 11-én Hódmezővásárhely Díszpolgára címmel tüntették ki. 2008. szeptember 21-én a budapesti Nemzeti Színház előtti parkban felavatták egészalakos szobrát, Párkányi Raab Péter alkotását. 2009. január 22-én első ízben adták át városunkban a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. 2012 óta viseli nevét a Petőfi Művelődési Központ.

I9DÖMÖTÖR János: Vásárhely műemlékei, épületei. Hódmezővásárhely, [1977]; DÖMÖTÖR János: Serház = Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. TÓTH Ferenc. Szeged, 2000. 139.

20HERCZEG Mihály - KRUZSL1CZ István Gábor: Mártély. Szerk. BLAZOVICH László. Budapest, 2000. (Száz magyar falu könyvesháza)

2IA szobor a Vásárhelyi Őszi Tárlaton is szerepelt (ALMÁSI Gyula Béla: Tornyai János szobra = Vásárhelyi Szó, 1956. jan. 2.36-37) A kiállítás után az akkori Népművelési Minisztérium a szobrot Vásárhelynek ajándékozta.

"BESSENYEI Ferenc: Szülőföldemen. Házunktól a színházig = Film, Színház, Muzsika, 1979. szept. 29. 14-17.

23LÁSZLÓ Hona: Bessenyei Ferenc = Képes Újság, 1980. febr. 23. (A Képes Újság művészalbuma)

24NÉMETH László: Visszatekintés = Film, Színház, Muzsika, 1970. máj. 16. 8-9.

252