A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI János: Hódmezővásárhelyi oktatási és művészeti emlékhelyek nyomában

SZIGETI JÁNOS

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI OKTATÁSI ÉS MŰVÉSZETI EMLÉKHELYEK NYOMÁBAN

A Présháztól a tanintézetekig

Hódmezővásárhely a török korszak végére elnéptelenedett. A lakosság a hódoltság és a háborúk elmúltával visszaköltözött. 1541-1699 között a török hatalom a szilárd anyagú templom, téglatorony építését általában nem engedte meg, nehogy ellenük erősségnek használják föl.1 A mai Szent István tér a XVIII. században jóval nagyobb, tágasabb volt. Eredetileg vásárállás - vásártér néven emlegették. Nevét a híres kirakodó vásárokról kapta.2 A vásár a környező utcákra is kiterjedt. A Felsővásár a Kálvin tértől a Présházig terjedt. Csupán néhány épület emelkedett: a Károlyi-uradalom létesítette a Szarvas-vendéglőt (a mai tűzoltó laktanya helyén). Az ún. zsidó kocsmában a hagyomány szerint imarész is épült.3 A szétszórtan található házakhoz ólak, istállók, egyéb gazdasági épületek csatlakoztak. Ritkaságnak számított a téglaépület, bár tégla alapú, vályogfalú házakat emeltek. A házakat nádtetővel fedték.

A Présházat a Szarvas vendéglő mellett 1790-1792-ben húzták föl. „A csaknem 60 m széles és 5 m magas épület falait zsindely fedél födte.”4 Benne gazdasági iskola, mértékhitelesítő és mérő hivatal, sőt méntelep is működött. Az egész épület alatt borospincék húzódtak. A nyugati részén tiszttartói lakást alakítottak ki.5 A Présházat a Károlyi-uradalom nagyarányú szőlőtelepítése hozta létre.6

1849-ben sebesülteket ápoltak benne, majd horvát hadifoglyok őrzésére használták, s augusztus 3-a után honvédeket tartottak fogva az épületben.7 8 A Présház rendeltetése gyakran változott. Gróf Károlyi György sikeresen ajánlotta föl a városnak a földesúri jogok (regálé) és az uradalmi épületek megvételét. Az adás-vételi szerződést 1873. október 22-én kötötték meg. A klasszicista téglaház, a Présház kerttel és melléképületeivel 1874. január 1 - jével városi tulajdonba került.3

1891-ben városunkban alakult meg az ország első állami óvónőképző intézete. A következő évben az épületet Fodor Lajos (1844-1906) útmutatása szerint óvónőképzőnek építették át, jelentősen bővítették, beépített területe 1511 négyszögölre nőtt. A vásárhelyi óvónőképző 1932-ig, négy évtizeden keresztül állt fent.9 Ezután az 1930. szeptember l-jén megnyílt leánylíceum költözött be az épületbe. Az iskola 1935/1936. tanévtől kezdve fokozatosan

1 SZEREMLE1 Sámuel: Hódmezővásárhely története. IV. k. Hódmezővásárhely, 1911. 78.

2 KISS Lajos: Vásárhelyi hires vásárok. Szeged, 1956.

3 SZIGETI János: A hódmezővásárhelyi zsinagóga centenáriuma. Budapest - Hódmezővásárhely, 2008. 46.

4 HERCZEG Mihály: Az uradalom épületei Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1998.

5 DÖMÖTÖR János: Műemlékeink, épületeink (9.) Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola = CSMH, 1974. okt. 22. 5.

6 BODNÁR Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. Sajtó alá rendezte SZABÓ József. Szeged, 1983. 152-153., 173. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, VII.)

7 Vö. 4. jegyz.

8 HERCZEG Mihály: A Károlyi-uradalom a polgári forradalom után = CSMH 1981. okt. 17.

9 FRANCISZTINÉ MOLNÁR Erzsébet: A vásárhelyi óvónőképző negyven éve, 1892-1932. Hódmezővásárhely, 1994. (Vásárhelyi téka, 6.); Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. KŐSZEGFALVI Ferenc, BORÚS Gábor. Szeged, 2002. 72.

249