A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - GYÁNI Gábor: A politizáló értelmiség sorsa a 20. században. Gyáni Imre élete

állapotokat, benne saját helyét és akkori felfogását. „Nagy Imrének a hatalomból való eltávolítása és Rákosiék ismételt felülkerekedése semmit nem oldott meg, inkább csak fokozta a válságot. A társadalom helybéli nyugtalansága, az elégedetlenség annak ellenére is meg-megnyilvánult, hogy nagy rendőri elnyomás nehezedett az emberekre. Egyesek a Nagy Imre-korszakban életre keltett Hazafias Népfrontban láttak némi kis reményt, legalábbis abban a tekintetben, hogy ez a szervezet talán a segítségükre lehet a nap mint nap elszenvedett sérelmek orvoslásában. Ezekben az években én voltam a Hazafias Népfront városi elnöke, innen származnak a tapasztalataim. Természetesen ezek hiú remények voltak, hiszen a kommunista párt nem ilyen céllal tartotta továbbra is életben a Népfrontot, azt pusztán dísznek, kirakatnak szánta. Volt itt még egy olyan megfontolás is, hogy létezzen egy, a párttól látszólag elkülönülő szervezet, amelyet fel lehet használni bizonyos célokra, például ünnepi szónoklatok elmondására.”26

Az utóbbival arra utalt, hogy ezután gyakrabban kérték fel őt, a tapasztalt, sokak szerint hatásos szónokot rituális ünnepi feladatok ellátására; sőt, egyszer még reprezentatív publikációt is rendeltek tőle. A felszabadulás tizedik évfordulójára készült áttekintésében a város elmúlt egy évtizedéről szólt. A Társadalom és Természettudományok Ismeretterjesztő Társulata (TTIT) által szerkesztett sorozatban (Csongrádmegyei Füzetek) megjelentett brosúra, szorosabban vett mondanivalóját tekintve nem különbözött az akkor szokásos, a szocializmus építése során elért eredményeket tételesen felsorakoztató, azokat büszkén hirdető beszámolóktól; hacsak abban nem, hogy pozitivista történetírói erényeket is érvényesített benne a szerző. Nem maradt, nem maradhatott el tehát a kommunista párt e történetben játszott pozitív irányító szerepének a hangsúlyozása. A füzet utolsó mondatában azonban a Hazafias Népfront társadalomszervező hivatása mellett tette le Gyáni Imre a voksát.27 Ezzel a retorikai eszközzel élve óvatosan, a közölhetőség határai között maradva kívánta jelezni saját álláspontját és a maga külön helyét az egynemű kommunista pártállamiság akkori világában. Ilyen körülmények között tört ki, mindenki számára váratlanul, az ötvenhatos forradalom, melynek értelmét nem vagy kevesen azonosították akkoriban a forradalmi, a marxista-leninista felfogás szerinti radikális társadalmi és politikai változás lehetséges ígéretével. Gyáni Imrének a helyi forradalmi eseményekben a vezetők egyikeként játszott szerepe ma már jól ismert, az alaposan feldolgozott történeti témák közé tartozik.2* Ez felment bennünket a történet részletes bemutatásának feladata alól.

26 GYÁNI Imre: A vásárhelyi 1956-os népfelkelés és megtorlása = Juss, 1989. jún., 49.

27 „Városunk minden becsületesen dolgozó, hazafias tagjának munkájára és közreműködésére számítva, pártunk vezetésével a Hazafias Népfrontba tömörülve indulunk neki az újabb 10 évek alkotásainak.” GYÁNI Imre: A felszabadult Hódmezővásárhely 10 éve (1944- 1954). Hódmezővásárhely, 1954. 16.

2S GYÁNI Imre: i. m. (1989); BÁLINT László: 1956 Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 2003.; FARKAS Csaba: Csongrád megye = SZAKOLCZAI Attila - Á. VARGA László (szerk.): A vidék forradalma, 1956. Budapest, 2003. különösen 215-216., 220.,

223