A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete
nálták a bírák már az 1712. évi dézsmaváltsági egyezséglevélen, de a 19. század folyamán is a fontosabb okiratok alatt. Ettől kezdve a további pecséteken a cimerbeli jelvényeknél és azok elhelyezésénél ingadozás már nem tapasztalható.1 A motívumok pajzsra helyezése és a pajzsot övező foszlányszerű díszítés címerre utalnak, városunk esetében azonban a források nem tesznek említést címer adományozásáról. A török alatt a földesuraiktól elhagyott jobbágytelepülés a hitelesítéshez nélkülözhetetlen pecsétet maga alkotta meg, anélkül, hogy arra bárkitől oklevelet kapott volna, vagy engedélyt kért volna. A történelmi fejlődés során kialakult címerünk a legáltalánosabban használt címerképekből merített. A választás esetleges volta feleslegessé teheti az elmélkedést jelentésükről, mégha 6. ábra arról - akár a helyi viszonyokra adaptálva - fejtegetésekbe is lehetne bocsátkozni. Szőnyi Benjámin az 1753-ban írt verses művében, mely a már csírájában elfojtott utókuruc mozgalomért a város szigorú megbüntetését kimondó császárnőt igyekezett kiengesztelni, így írt: „Egy kézben három nyíl Nap, s fél Hold Czimerünk, / Melyik Király adta ? nincs rólla Levelünk. / Elég, hogy a’ felől, ez is erős jelünk: / Hogy Királyhoz hív volt régen is emberünk”. A két égitest mélyebben gyökerező, koronként változó szimbolikájától függetlenül Csók Mózes városi jegyző pedig a következő, azóta többször idézett magyarázatot adta: „a nap és hold, mint a természetben rendes tenyésztetők, a lakosok rendes foglalatosságát, szántást, vetést, gabona-termesztést, jószágtenyésztést, a kézbeni nyilak pedig a lakosoknak haza s király mellett áldozatra készségüket jelenti”.2 A szabadságharcot követő évtizedekben Vásárhely részben korábbi, a köriratában az 1823-as évszámot viselő pecsétjét (7. ábra), részben pedig a szervezetében bekövetkezett változásoknak megfelelően újonnan készíttetett, addigi jelvényével, illetve az önkényuralom éveiben részben császári sassal dekorált pecsétnyomókat és bélyegzőket használt. A hivatalos iratokban városi címerről először 1871 őszén történik említés, amikor Hódmezővá7. ábra 1 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. V. kötet. Hódmezővásárhely, 1913. 544-549. 2 Közli: PALUGYAY Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855. 505., 515. 21
