A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete
a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a bányák, a jelentős ipari üzemek, a közlekedési eszközök....”52 Ezzel a megfogalmazással nem is lenne baj, hisz egy nép tulajdonát képezi minden, ami egy országban megtalálható: az energiaforrások, az élethez nélkülözhetetlen források, de ez nem azt jelenti, hogyha az egyik embernek nincs, akkor a másik embertől, aki viszont rendelkezik valamelyikkel ezek közül, el kell venni. Amikor az MDP hatalomra került, azt hangoztatta, hogy meg fognak változni a szegényebb társadalmi rétegek gazdasági, szociális és kulturális viszonyai, erre azonban nem került sor. A módosabb gazdák tulajdonának kisajátítása (föld, ház, mezőgazdasági eszközök), akár kártalanítással történt, akár a nélkül, nem hozta meg a várt eredményt, mert az új tulajdonosok kevésbé értettek a mezőgazdasághoz. Számos alkalommal megtörtént az is, hogy nemcsak a 25 kát. hold földtulajdonnal rendelkező gazdákat sújtották tulajdonelvonással, hanem azt is, akinek kevesebb földje volt, de bérmunkát alkalmazott, és sokszor azt sem vették figyelembe, hogy a gazdák földje, nagyságra való tekintet nélkül, milyen minőségű volt. Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett vásárhelyi parasztgazda esete Tárkány Szűcs István élete és annak tragikus befejezése nem ismeretlen a vásárhelyiek előtt. Főként a tavalyi megemlékezésnek53 köszönhetően egyre inkább bekerült a köztudatba, hogy a hódmezővásárhelyi kuláküldözés emblematikus figurája milyen meghurcoltatásokon ment keresztül. A vásárhelyi paraszttársadalom történetével először Szenti Tibor vásárhelyi néprajzkutató foglalkozott. Parasztvallomások c. könyvében az 1945 és 1956 közötti éveket találóan Tékozló éveknek nevezte. A kuláküldözés vásárhelyi folyamatáról iratok, különösen a bírósági perekről és a kuláklistákról nem maradtak fenn. A helyi sajtó ugyanakkor szokatlanul sok cikkben számolt be a kulákoknak bélyegzett vásárhelyi parasztgazdák életéről.54 55 Tárkány Szűcs István egyike volt azon keveseknek, akik nagyon sokat tehettek volna városunkért, ha a kíméletlen hatalom nem csap le rá. Családja a Bihar vármegyei Tárkány községből származott el előbb Mezőberénybe, majd 1794-ben Hódmezővásárhelyre. Őseik jómódú telkes gazdák voltak. Tárkány Szűcs György és Tárkány Szűcs István a Hód tava mellett 500 holdas birtok urai lettek. 5 Tárkány Szűcs István (1903-1950) többgyermekes vásárhelyi gazdálkodó családban született. Édesapja id. Tárkány Szűcs István (1866-1950), édesanyja 52 Az emberi jogok dokumentumokban 1976. 261. 53 Tárkány Szűcs Istvánra 2012. július 29-én, a Kuláküldözés emléknapján emlékeztek az Emlékpont Múzeum és a Hódmezővásárhelyi Levéltár szervezésében. 54 SZENTI Tibor: Parasztvallomások. Budapest: Századvég, 2008. 98-99. 55 FEJERVARY József: Vásárhely története a családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 671. 203
