A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY Emőné: Móricz Zsigmond látogatása a nagymágocsi Károlyi-kastélyban 1936-ban
cselédek megdöbbentő életkörülményein túl az arisztokrácia nehéz sorsába is betekinthetett az író, amiről a közvéleményt nem tájékoztatta, de jóval később mégis tudomást szereztünk róla. Gróf Bethlen István 1920-ban világosan látta, hogy az országot legkönnyebben a középbirtokosok lesznek képesek, támogatás mellett, visszahozni a gazdasági összeomlás széléről! A Károlyi család egyes tagjainak Vásárhely határában több helyen is voltak olyan birtokrészeik, amelyek művelése majorsági módszerekkel nem volt kivitelezhető, amelyeket bérlők műveltek. Jóval az első világháború előtt, 1903-ban, majd a háborút megelőzően, 1914-ben parcellázásokra és értékesítésekre került sor. Az 1920-as vagyonváltsági törvények kapcsán is jelentős birtokmozgások történtek. Bethlen és a földművelésügyi kormányzat a középbirtokok felfejlesztésével, dán mintára14 hosszabb távon, farmergazdaságok kialakítását tartotta szükségesnek, amire Vásárhely határa volt a legalkalmasabb! 1925 és 1928 között mezőgazdasági konjunktúra zajlott az országban; a vásárhelyi búza mázsája 32 pengőn kelt, míg más vidékeken sem szállt 20 pengő alá.15 Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az 1927-ben bevezetett pengő értéke: 1 gr. 24 karátos arany = 3,80 pengővel; mai áron számolva 1 P = 2600 Ft,-, amennyiben 10.000 forintos aranyárat veszünk alapul.16 Az 1929-es világgazdasági válság azonban nagy pusztításokat végzett a mezőgazdaságban is, ami 4 évvel később érte el mélypontját, és ami a birtoktulajdonosok névsorát alaposan átrendezte. A konjunktúra idején egyesek banki kölcsönökkel földet vásároltak, míg mások mezőgazdasági gépek beszerzésével korszerűsítették gazdaságaikat szintén banki kölcsönök igénybevételével. Az 1929. év végi tőzsdeösszeomlást követő világválság közvetlen előzményeként felényire esett vissza a búza ára, de a többi termelvény, élő állat, termék ára is ilyen arányban csökkent. A felvett kölcsönöket és azok kamatos kamatait a bevételek nagyarányú megcsappanása miatt a gazdák nem tudták fizetni. Sorra árverezték el a birtokokat, míg nem 1933-ban gazdavédelmi intézkedésekre került sor.17 A Móricz-levél keletkezésének idején tehát nemcsak az arisztokrácia és az uradalmi cselédség, hanem a kis- és középbirtokosok csoportja is nagyon nehéz helyzetbe került. Sokan, főképpen a szociáldemokraták a kialakult helyzetért a Bethlen-kormányt hibáztatták.18 Csak kevesen voltak képesek arra, hogy szembenézzenek a válság kialakulásának okaival, és tárgyilagosan elemezzék a történteket. Ezek közé tartozott gróf Károlyi Imre19, aki müveit, magasan iskolázott és l4Néhai Takács Ferencné Bállá Erzsébet szóbeli közlése. 15 Pesti Fh'rlap Vasárnapja, 1930. máj. 25. Vásárban című írás. 16www.pengo.hu= wikipedia.hu 17 Korabeli közgyűlési jegyzőkönyvek. 18 Korabeli vásárhelyi hírlapok. 19Gróf nagykárolyi Károlyi Imre (*Mácsa, 1873. jan. lO.fNagymágocs, 1943. júl. 24.) nagybirtokos, közgazdasági és politikai író. Gazdasági akadémiát végzett Németországban, 1897-től főrendiházi tag. Nagymágocsi birtokán ecet-, szesz-, keményítő-, gazdasági cukorgyárat és paprikamalmot létesített. Nagy feltűnést keltett 1931 -ben A kapitalista világrend válsága című könyve. Ennek kritikájára válaszul írta 1932-ben Az örvény szélén című 133
