A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra

tott rá a történelmi helyzet lényegére Nagy Gábor főjegyző 1940-ben írott jelentése, amely azzal indokolta az új rendelet előkészítő munkáinak akkorra már húsz éve tartó eredménytelenségét, hogy az adott közjogi környezet folyamatosan megakadályozta a munka felelősségteljes elvégzését. Ebben valóban rejlik igazság: 1929 előtt a közigazgatási provizórium akadályozta az új szervezeti és működési szabályok megalkotását, utána pedig az egymáson átcsapó gazdaság és politikai válságok, illetve szélsőségek tették lehetetlenné a szabályrendeleti szintű, teljességre törekvő jogi formulázást. Ennek országos szintű bizonyságát az 1933. évi XVI. te. (a törvényhatósági törvénymódosítás) hatályba nem lépése szolgáltatta: ez a kisgyűlés és a törvényhatósági bizottság újabb hatáskörmegosztását is eredményezte volna, valamint a szakhatósági igazgatási szervek rendszerét érintette. Az életbe léptetése azonban - néhány szakaszának kivételével - végül nem történt meg.2X

így a vásárhelyi törvényhatóság is követte az országos tendenciát belső szervezetében: a szükséges változtatásokat önálló szabályrendeletekben hajtotta végre,* 2 * * * 29 egyébként pedig igyekezett a középúton járni. A közigazgatás folytonosságának fenntartása ugyanis mindenkinek érdeke volt szervezeti és személyi szempontból egyaránt. Ekként a megszűnő városi tanács nyolc ügyosztálya gyakorlatilag en bloc átkerült a polgármesteri hivatalba,30 amely magával vonta a hatáskörök áthelyeződését is. Ami kiemelkedő Hódmezővásárhely közigazgatásában, az a tanyai (külterületi) igazgatás modernizálásának eredménye. A „tanyakérdés” szintén egyike volt a korszakot átható, végigkísérő problémáknak, amelynek törvényi rendezésére csupán 1944-ben került sor - amelyet később, a tanácsrendszerre való áttérés idején országosan mintegy meg is valósítottak Vásárhelyen azonban a külterületi közigazgatási központok, majd kirendeltségek létesítésével - némileg szegedi példát követve31 - már az 1920-as évek végén haladó utat mutatott a városvezetőség. Ugyancsak kiemelkedő azon igyekezet, amellyel a gazdasági válságtól

világháború között = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2010. Szerk.: KOVÁCS István, VARSÁNYI Attila. Hódmezővásárhely, 201 1. 161-173.

2S A m. kir. minisztérium 1933. évi 14.120. M. E. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1933: XVI. te. egyes

rendelkezéseinek életbeléptetéséről és végrehajtásáról. MRT 1933. Budapest, 1933. III.

2649-2652.

29 A törvényhatósági rendeletalkotásról általában ír LADIK Gusztáv: A szabályrendeletek. Önkormányzati testületeink szabályrendelet-alkotási joga. Budapest, 1912.

30 ANTAL 2010, 77-82.

11 KULINYI Zsigmond: Szeged új kora. A város története (1879-1899) és leírása. Szeged, 1901.520-521.

110