A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - DOBOS Irma: Óbecsei kapcsolatok

folytatta 1949-ig a sikeres felszín alatti vízfeltárást, majd az 1950-es években az államosított vízkutató vállalatnál dolgozott.

Obecsén fürdő vízellátására 1894-ben létesült egy artézi kút, amelyről Halaváts Gyula így számol be: „A főtéren. Fúrta 1893. febr. hóban Csuka Sándor ó-kanizsai mérnök 106 és 66 mm-es csövekkel 216 méternyire eredménytelenül. A fúrást folytatta 1894-ben Örményi és Társa 51 mm-es csővel, a midőn is 253 m-ben víztartóra akadt, mely naponta 146,880 liter 17 C° vizet szolgáltat” (Halaváts Gy. 1896). Az így elkészült kút földtani és vízföldtani viszonyainak vizsgálatára a nagyközség 1895-ben Szontagh Tamás kir. osztálygeológust kérte fel szakvéleményezésre, mert attól tették függővé a Fő téri artézi kút fürdési célra való felhasználását (5. kép). A kézírásos vegyelemzés eredménye Than Károlytól származik, és e szerint a vizet alkalmasnak találta fürdő céljára (9. kép). 1918-ban már mindenképpen működött a Soós Károly-féle óbecsei gyógyfürdő, amely kád- és gőzfürdő részleggel is rendelkezett. Ezt néhány korabeli képen is láthatjuk (6., 7., 8. kép).

Sikeres volt ez a Soós-féle, az artézi víz (sárgavíz) gyógyhatását felhasználó fürdő. Női- és mozgásszervi betegségben szenvedők találtak itt gyógyulást. Enyhén kénes szagú (a merítés után nagy részben hamar elillan) nátrium-hidrogén-karbo- nátos ásványvíz, jelentős metán-tartalommal, és még ma is sokan csak ezt fogyasztják. Jód- és klorid-tartalma pótolja a táplálékból hiányzó alkotókat, így a jód a pajzsmirigy egészséges működését biztosítja. Ma is működik két sárgavizes medence a strandon, de nem gyógycélra használják. A gyógyfürdőt szinte teljesen leépítették. 2013-ban terveznek egy korszerű gyógyfürdőt magyar kivitelezővel.

Irodalom

CSATH Béla: A hódmezővásárhelyi kútfúró dinasztiák kialakulásának története = Vízkutatás, 1982. 2. 21-25.

DOBOS Irma: A mélységi vízkutatás hagyományainak ápolása. - Hidrológiai Tájékoztató, 1971. 15-20.

DOBOS Irma: Halaváts Gyula száz évvel ezelőtt megjelent összefoglaló és értékelő munkája a magyarországi artézi kutakról = Hidrológiai Tájékoztató, 1996. 4. 16-17.

FÖLDVÁRI László: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története. = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2005. Hódmezővásárhely, 2006. 219-266.

HALAVÁTS Gyula: A hód-mező-vásárhelyi két ártézi kút = M. Kir. Földtani Intézet évkönyve, 1889. 205-222.

HALAVÁTS Gyula: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök, bőségének és hőfokának ismertetése. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával. Budapest, 1896. (A M. Kir. Földtani Intézet gyakorlati alkalmi és népszerű kiadványai.)

93