A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata

és május között László hollétéről semmilyen oklevél nem tudósít, így feltehetően ekkor zajlott a csata a Hód falu mellett.34

Habár a hód-tavi csatáról IV. László több oklevele is említést tesz, a források nem egyértelműek, olykor ellentmondanak egymásnak, így a csata pontos évének meghatározását nem teszik lehetővé.

Okleveleink biztosabban szólnak a csata résztvevőiről. A tiszáninneni és tiszántúli nemesek mellett, akik név szerint felsorolásra kerülnek az oklevelekben, az aranyos-széki székelyek is IV. László oldalán harcoltak.33 A hadvezér Tamás fia, Lóránt volt, későbbi erdélyi vajda, s aki korábban a királyt fogva tartotta. A székelyek nyolcvan lovat adtak, s közvetlenül a király mellett harcoltak. A győzelem még korántsem dőlt el, amikor „hirtelen és váratlanul, isteni kedvezésből nagy zápor eső eredt meg, mely szembe vágta a pogányokat, úgy hogy ezek, a kiknek bizodalmuk íjaikban és nyilaikban volt, a nagy esőben elázva olyanok lettek, a próféta szerint, mint a föld ganéja.” A kunok harci rendje az eső miatt felbomlott, s a magyarok ezt kihasználva győzelmet arattak fölöttük.54 55 56

Ha a csata pontos évét és napját meghatározni nem tudjuk is, abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy a Hód nevű falu határában zajlott le, de hogy pontosan hol, arra a történelem folyamán kevesen keresték a választ, s az eddigi eredmények is kiegészítésre szorulnak. A hódi ütközet színterének feltárásával komolyabban csak Szeremlei Sámuel foglalkozott ötkötetes városmonográfiájában, így ezt ismertetem. Tőle tudjuk, hogy egyik kortársa, Lichtner Gáspár, az ütközet színterét mai városunk belterületére helyezte, a tó fenekére, az ütközetben elhullott kunok tetemét pedig a Kun-halmokban vélte felfedezni. Utóbbiakról Szeremlei Sámuel gondos régészeti kutatásokkal kiderítette, hogy csupán természetes képződésű homokdombok. A reformkori történetíró azt is tudta, hogy Hód község Újváros helyén feküdt, ahol a régebbi korokban nagy síkság terült el, s ily módon ez sokkal alkalmasabb helynek tűnt az ütközet lefolytatására, mint a belváros. László király serege Csanád felől érkezett ide a Rátz úton, s az első összecsapásra az Újváros szélén kerülhetett sor, ahonnan aztán a Szigetbe vonultak a harcoló felek. Hogy itt is harcoltak, az időnként előkerült nyílhegyek bizonyítják, az ok pedig, amiért a kunok ide vonultak, Szeremlei szerint abban keresendő, hogy László király seregének egy része Kutas felől a kunok hátába került, s ez menekülésre kényszerítette őket. A döntő ütközet azonban nem itt zajlott, mert ezt a területet mindenfelől mély vizek vették körül. Innen a kunok a tó északnyugati partjára húzódtak, ahol azonban szembetalálták magukat a királyi sereg jobb szárnyával, akik ezúttal minden lehetséges menekülési útvonalat elzártak előlük Szentes irányában. A bekerített

54 KARÁCSONYI János: A hód-tavi csata éve =Századok, 1901. 632-636.

55 Uo. 634.

56 SZEREMLEI Samu 2005. 88-90.

84