A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata

van invesztitúra-, térítési - és egyházalapítási joga.40 A zsinati végzésekben így nem véletlenül látta veszélyeztetve a királyi tekintélyt, s az egyházi-kegyúri jogokat. Parancsa következtében a zsinat szeptember 14-én véget ért, Fülöp pedig Pozsony várába vonult vissza, ahol Lászlót immár másodszorra vetette átok alá. László király ekkor a Tiszán túl tanyázó kunokhoz csatlakozott, s amint a krónikák elbeszélik, meglehetősen szabados életmódot folytatott. Az egykorú salzburgi krónika az 1280-as évnél azt is feljegyezte, hogy a király elfogatta Fülöpöt, s a kunok kezére adta, amelynek következtében a magyar előkelők magát a királyt ejtették fogságba. Anjou Károly szicíliai király közbenjárására végül mindketten kiszabadultak a fogságból. IV. László fogadást tett, hogy a törvényeket betartja és betartatja, Fülöp így feloldozta az átok alól. Amikor azonban a kunok értesültek arról, hogy rokonuk és testvérük kibékült a legátussal, elkeseredettségükben ellene fordultak.41

A hód-tavi csata

A XIII. század, s egyben Kun László uralkodásának egyik legérdekesebb hadi eseményére, a hód-tavi csatára a Hód nevű falu mellett került sor.42

A mai Hódmezővásárhely és környéke a középkorban földrajzilag két jól elkülöníthető részre tagolódott. Az egyik részt a mindszenti határtól a nagyfai kanyarulatig terjedő Tisza-szakasz mentén vizek szabdalták, a másik ettől délkeletre már állattartásra és földművelésre alkalmas tájegység volt. A valaha Rét és Mező névvel illetett vidékek találkozása mentén jött létre az Árpád-korban, mai városunk elődjeként két falu, Hód és Vásárhely. Hódvásárhely Tisza menti vidéke a királyi vármegyeszervezetben Csongrádhoz, mezőségi része Csanádhoz tartozott.43 II. András birtokadományozási politikája következtében a Csák nemzetség lett Hód birtokosa. Első okleveles említése 1231-ből való.44 Közepes nagyságú falu lehetett, és igen értékes, mert egy 1239-es oklevél szerint a család minden tagja részesülni kívánt a birtokból, amikor osztozkodásra került sor. Az oklevelekből az is kitűnik, hogy már a XIII. századot megelőzően is lakott település volt, mert a Hód-tó délkeleti oldalán feküdt, amely emberi tartózkodásra igencsak alkalmas volt.45 A tatárjárás a középkori Csanád megye mezőségi részeit sem kímélte. Csanád és

40 SZÁNTAI Lajos 1998. 52.

41 SZABÓ Károly 1886. 88-99.

42 Hódmezővásárhely története. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. I. köt. Főszerk. NAGY István, kötetszerk.: SZIGETI János, Hódmezővásárhely, 1984. 289-292. (A továbbiakban Hódmezővásárhely története)

43 Hódmezővásárhely története. 277-279.

44 Uo. 283.

45 Uo. 1984. 287.

80