A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata

előzőleg Lászlót az adriai partoknál fogságba ejtette.23 László uralkodása idején a legfontosabb politikai tényezőt mindvégig a bárói csoportok jelentették. Az V. István hívének számító Egyed mester a király halálakor Ottokárhoz szegődött, Kőszegi Henrik pedig hazatért onnan Magyarországra, s hamar vezető szerephez is jutott. Hogy hűségét bebizonyítsa, 1272 őszén megölte Béla macsói herceget, így a macsói és boszniai hercegségek üresen maradtak, amelyeket IV. László, a főurak igényei szerint, bánságokra osztott, s az őt támogató előkelőknek adományozott. Magyarország déli határain így több bánság is létrejött: az ozorai, a boszniai, a sói, a macsói, a barancsi és a kucsói. Ebben a politikai helyzetben, minthogy Béla macsói herceg Ottokár sógora volt, nem váratott magára sokáig egy újabb cseh- magyar háború. Az 1273 nyarán kirobbanó háborúban Ottokár megszerezte Pozsony, Sopron, Ovár és Moson várakat, ezt követően pedig újabb belviszály fenyegette az országot. A két nagy bárói tábor vezérei, Kőszegi Henrik és a László híveit vezető Csák Péter 1274 szeptemberében, a Székesfehérvár melletti Fövenynél csapott össze. Kőszegi Henrik a csatatéren maradt, de utódai kis idő múlva újra bekerültek az udvarba. A királyi udvar személyi összetétele ezekben az időkben sokkal többször változott, mint az indokolt lett volna, így a belháborúk szinte évente kiújultak. Mindeközben nyugaton is nagy változások voltak készülőben. 1273-ban a német választófejedelmek az erőskezű Premysl Ottokárral szemben Habsburg Rudolfot választották német-római császárrá. A háború elkerülhetetlenné vált a két uralkodó között, s mindketten magyar szövetséggel is számoltak. A magyar külpolitikai irány attól függően változott, hogy éppen melyik báró rendelkezett nagyobb hatalommal, s melyik tudta jobban befolyásolni az ifjú László királyt. 1276-ban az éppen hatalmon lévő Joachim bán hatására IV. László Rudolf oldalán avatkozott be a harcokba, amelyek Ottokár vereségével értek véget. A cseh király sokat veszített: el kellett ismernie Rudolf hűbéri fennhatóságát, minden korábbi szerzeményét elveszítette Ausztriától Krajnáig, és a magyar területeket is vissza kellett adnia.24

László 15 éves korában, 1277 tavaszán kinyilvánította, hogy elérvén a nagykorúságot, átveszi anyjától az ország kormányzását.25 Májusban országgyűlést hívott össze Rákos mezejére. O volt az első olyan uralkodó, aki Magyarország valameny- nyi nemesét összehívta, beleértve a kunokat is. A magyar nemesség ezek után mindig Rákos mezején fog találkozni a későbbi évszázadokban is.26 A tárgyalások középpontjában az elmúlt időszak belháborúi álltak, s határozatot hoztak arról, hogy a jövőben senki ne merje jogtalanul elvenni a királyi, egyházi vagy nemesi birtokokat. Vállalták, hogy a békebontók ellen hadsereggel lépnek fel, a Rudolf

23 SZABÓ Károly: IV. Kun László, 1272-1290. Budapest, 1886. 3-7.

24 KRISTÓ Gyula 1998. 130-135.

25 Uo. 136.

26 SZÁNTAI Lajos 1998. 34.

76