A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata
NAGY GYÖNGYI KUN LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS A HÓD-TAVI CSATA A kunok és a magyarok történelmében számos közös vonást és hagyományt lehet felfedezni. Mindkét nép őshazája Ázsia volt, életmódjuk, szokásaik és vallásuk is azonos alapokból építkezett. A régi krónikák mindkét népet gyakorta emlegették. A törkök és a polovecek harcos természetét az egész világ jól ismerte a legkorábbi időktől kezdve. Rokon népek voltak, s ahogy történelmük a középkorban egyre többször össze-összefonódott, többé már nemcsak rokonai, hanem testvérei is lettek egymásnak. IV. László király anyai részről kun származású volt, uralkodása pedig az Árpád-kori magyar történelem egyik legérdekesebb és legmeghatározóbb korszakává vált, amelyben a kunoknak is nagy szerep jutott. A kun népesség többféle, török eredetű népelemből állt, s a XI. század elejétől vegyes törzsszövetséget alkotott. A Volga, a Donyec, a Dnyeper folyók és a Krím félsziget vidékén a fekete kunok, tőlük nyugatra a Dnyeper, a Bug és a Dnyeszter közötti térségben pedig a fehér kunok telepedtek meg. A kun birodalmi törzsszövetségi rendszerbe a török kipcsakok is beletartoztak, így a kunokat még ma is gyakorta emlegetik kipcsak néven.1 Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt hol támogatóként, hol pedig támadó ellenségként jelentek meg. A Magyar Királyságra először 1068-ban támadtak a kipcsakokkal szövetségben, de Salamon király, valamint Géza és László hercegek Dobokánál legyőzték a zsákmánnyal megrakott sereget. 1085-ben Salamon a kunokat hívta segítségül, hogy visszaszerezze a magyar trónt, győzelem esetére pedig Erdélyt ígérte nekik, de László király Bökönynél megverte őket. Amikor később a kunok arról értesültek, hogy I. Szent László Horvátországba ment a horvát trón öröklésének ügyében, az ország védtelenségét kihasználva, betörtek Erdélybe. László király azonnal hazaindult, s a Temes mellett ismét győzelmet aratott fölöttük. Tugor kán ekkor bosz- szúból újabb hadjáratot indított Magyarország ellen, de László ebben az esetben is föléjük kerekedett. A kunok számtalan kisebb-nagyobb hadjáratot vezettek az orosz fejedelmek ellen is. 1096-ban a magyar király, Könyves Kálmán, Szvjatopolk orosz fejedelemmel harcolt együtt a kunok és Volodar szövetsége ellen, de ezúttal nem sikerült győzniük.2 1 KISS József: A jászkunok meghonosodása =História, 1991. 6. sz. 2-3. (A továbbiakban KISS József 1991.) 2 KISS Attila: História Kumanorum. A honfoglalás. Budapest, 2010. 15—36. (A továbbiakban KISS Attila 2010.) 69
