A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

világot jelentő deszkákon neves színészek és színésznők szórakoztatták a lelkes publikumot.

Tamás Béla (1907-1972) polgármester 1948 januárjában Petőfi-szobor felállítására tett javaslatot, ám később Karácsonyi Ferenc (1889-1966) főispán Petőfi Sándor nevét viselő kultúrház megvalósítása mellett tette le a voksot.39

A korabeli ún. hároméves terv (1947-1949) néhány lehetőséget kínált a város- vezetésnek. A központi keretből felajánlott összeg jóval nagyobb volt, minthogy csupán egy Petőfi-szobor fölállítására fordítsák. Önerő hozzátoldásával már elegendőnek bizonyult a Petőfi Kultúrház megépítésére.

Az eredeti nevén ismert Petőfi Kultúrház - később Művelődési Ház - tervezője Janáky István (1901-1966), munkatársa Jánossy György (1923-1998). A tervezőnek ez az épülete nemcsak 1945 után az első megépült alkotása, hanem a modern építészet első karakteres jelentkezése városunkban.40 A kivitelezést az éppen megalakult Építőipari Munkások Termelő Szövetkezete Nemzeti Vállalat (Szeged) végezte.41 Az alapkőletétel időpontja: 1948. október 16. Major Máté írja, hogy „a kultúrháznak sajátos ízt ad} hogy a szülőváros részére készült, s hogy a zömök, vaskos formák, meg a hódmezővásárhelyi tégla „ vastartalmú alapanyaga ” miatt „selejtnek minősíthető, kézi vetésűnek látszó, felületén klinkeresen kiolvadt, fehéren fugázott ” homlokburkolata teljesen helyi jellegűvé teszik”42

Az építkezés a pénzügyi nehézségek miatt több évig elhúzódott, minek következtében a színháztermet csak 1953. június 20-án adták át. Ezt megelőzően csak a második emeleti kiállítási termet használták. A minden oldalon szabadon álló, vasbeton vázszerkezetű, eternit hullámlemez fedésű épületben a földszinten 402, az erkélyen 68 személyes nézőtért alakítottak ki.43 A megnyitó előadáson a közalkalmazottak kultúrcsoportja Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837): Borisz Godunov történelmi színmüvét mutatta be. A Petőfi Színpad (1954), a Kölcsey Színház (1955), a Somlay Színpad (1955, 1956), végül a Petőfi Színház (1956-1957) tiszavirág-életűnek bizonyult.44

39 KOROM András: Petőfi-szobor helyett - művelődési ház. = Délvilág, 2003. jún. 25.

411 DÖMÖTÖR János: Petőfi Művelődési Központ = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. febr. 5. (továbbiakban: CSMH); DÖMÖTÖR János: Vásárhely műemlékei, épületei. Hódmezővásárhely, [1977] p. 42-43.

41 CSMH. 1975. febr. 5; Dömötör János, 1977.

42 MAJOR Máté: Emlékezés egy építészre = Kortárs, 1966. május. 10. p. 751-758.

43 CSMH. 1975. febr. 5.; Dömötör János, 1977.

44 FÖLDVÁRI László: „Mikor a színészek beértek a városba, megszólaltak a harangok...” Hódmezővásárhely színháztörténete 1816-1957. Hódmezővásárhely, 2010. p. 109-112.

65