A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
ADATTÁR - KOVÁCS István: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 4. rész. O-R
1526. REFORMÁTUS ÓTEMPLOM Kossuth tér. Műemlék (1951). A város legrégibb téglaépülete az Ótemplom tornya, a Hód-tó partjához közel épült 1713-1714-ben. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktáblát helyeztek el. A hozzá tartozó templomhajó 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte. Károlyi Sándor 1725-ben a torony számára átengedte a korábban Rákóczi tulajdonát képező nagyecsedi kastélyának óráját és csengettyűjét. Ezért hívják Rákóczi-csengőnek, s tőle kapta nevét a Csengettyű utca is. Az órát az ország első egymutatós kovácsoltvas órái közt tartják számon. 1741-1742-ben lőré- sekkel ellátott fallal vették körül, egy része ma is látható. A toronyban a rendszeres tűzszol- gálat részére 1798-ban építettek őrszobát és sétálót. A templom mai harangját (már a negyediket) 1867-ben Szeremlei Sámuel avatta fel. A karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe. Egy részét az Iparművészeti Múzeumban helyezték el. Az ún. papok padját a Tornyai János Múzeum őrzi. Soukenik János orgonakészítő mester orgonáját, amelyet Oláh Ferenc adományozott, 1896-ban szentelték fel. 1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe a következő évben felépült az —>Otemplomi bazársor, amelyet 1961-ben, a Kossuth tér rendezésekor bontottak le. A védőfal déli és keleti része megmaradt. 1967-ben, a Szántó Kovács Kollégium építésekor a védőfal megőrzése végett az északi részt betonlábakra állították. A templom északi falának tövében temették el három lelkipásztorát, Füredi Mihályt, Füredi Sándort és Szőnyi Benjámint. Emléküket sírjaik fölött táblák őrzik. A templom falán 1996. május 19-én avatták fel Szőnyi Benjámin dombormüvét, Szőnyi Endre szobrászművész alkotását. 2003. március 30-án a templomban avatták fel Márton Árpád lelkész emléktábláját, Návay Sándor alkotását. A templom 2012-ben kívül és belül is megújult. - Károlyi Sándor, gróf (*Nagykároly, 1669 fNagykároly, 1743) nagybirtokos, kuruc generális, a szatmári béke megkötője, Vásárhely földesura 1722-ben megvásárolja a vásárhelyi uradalmat. Szeremlei Sámuel (*Gelej, 1837 fHódmezővásárhely, 1924) lelkész, történetíró, az MTA tagja, Vásárhely Díszpolgára. Soukenik János (*?, 1860L fSzeged, 1912) orgonakészítő. Füredi Mihály (*Hódmezővásárhely, ? fHódmezővásárhely, 1768) református lelkész, vezetésével 1730-ban alakul mega városban a második református lelkészség. Füredi Sándor (*Hódmezővásárhely, 1739 fHódmezővásárhely, 1795) református lelkész. Szőnyi Benjámin (*Alsónémedi, 1717 fHódmezővásárhely, 1794) református esperes, egyházi író. 1527. REFORMÁTUS OTTHON Klauzál utca 3. 1930-ban. 1528. REFORMÁTUS TEMETŐ (1) -> KINCSES TEMETŐ 1529. REFORMÁTUS TEMETŐ (2) -> ARANY TEMETŐ 1530. REFORMÁTUS ÚJTEMPLOM Kálvin János tér. A templom Fischer Boldizsár és fia Ágoston kecskeméti építészek tervei alapján, és kivitelezésében készült. (Vertics Ferenc is készített tervet, de az egyház a hívek nyomására nem fogadta el). A hívek önkéntes munkával és egyéb adományokkal (fuvar, termény, állat) járultak hozzá az építéshez. Az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre 1799-ben került sor. Az egyhajós későbarokk stílusú templom hajójának két végén kétemeletes karzat készült. A torony körjárója tűzvédelmi célokat szolgál, sokáig kürtszóval innen jelezték az órákat és negyedórákat. Orgonáját Kováts István János orgonakészítő mester építette, 1840-ben szentelték fel. A torony nagyharagját 1799-ben öntötték, a kisharangot néhány évvel később, a középsőt és a későbbi nagyharangot 1805-ben. 2000. április 16-án emléktáblát avattak Csák József és 361
