A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

A hagyaték leveles tékájában tájékozódó behatárolhatja: 1943. december - 1944. április, tehát alig fél év alatt készült el a regény. Címe rejtve maradt mindenhol. Moldvay Győző a Válaszban megjelent nekrológban Hét torony címmel említ regényt, mely „ ott kallódik még most is, ” az Athenaeumnál. Ennek mond ellent Paku levele: ő a Singer és Wolfner kiadóról ad információkat a regény kiadásához, majd egy színdarabot említ, a Bronztükörről nincs szó. Moldvay szerint ennél a kiadónál a mintegy 350 verset magába foglaló Bronztükör tűnt el. A gimnázium archívumában Elvtévedt emberek címmel találunk - Vazul gyűjtése - egy testes regénykéziratot. Ez felületes átnézés után is valóban „vásárhelyi tárgyú.” Az ismert cím a nyomdakész, a végleges változaté lehet, a fennmaradt egyetlen példány még a munkacímet viseli. A Népújság pletykarovatának híre többé-kevésbé igaz. Kéziratok dokumentálják ezeknek az éveknek termékenységét.23 Paku levele egy drámát is említ, cím nélkül. Második beszélgetésünk alkalmával Erzsiké néni mesélte, hogy 1944 táján ő maga mutatta meg a költő néhány színművét Somlay Artúrnak. A kérdés nyitott maradt: mit olvashatott a színművész, mert sem a Játék mögött, sem a Viharvető Somlay írta végjegyzetében nem tesz említést általa korábban olvasott Vöröss István-művekről. A Játék mögött és a Viharvető kéziratai kalandosan bár, de megmenekültek. Utóbbinál már fel is ajánlotta, hogy egy ,jó indulatú, mesterségét értő dramaturggal” színpadra segíti. E két mű előtt készülhetett Az Ogorup népe. Tisztázatlan, be nem fejezett kéziratára a Viharvető sajtó alá rendezője rátalált a hagyatékban. A Magány szigete elveszett, ismert csak a barátok előtt volt. Ezek lehettek a korábbi színpadi kísérletek. Somlay kritikai észrevételezésének időpontjai meghatározhatók, az viszont nem, hogy mikor alkotta a szerző e két művét. Mikor fogott hozzá a Viharvetőhöz, másodlagos kérdés. A verses szerelmi regény és a színpadi mű szorosan nem függ össze. Az áttekintett hagyaték alapján a Bronztükör elkészülése után fordult a színpad világa, nyelvezete felé, napjainkra (a kiadásban legalábbis) azonban megelőzte azt. A napilap nem pontos: „

múlt év óta erősen dolgozik színpadi témákon.” Ennyi a lényeg, a többi újságírói manír. Több eredményt érhet el a kutató a színpadi mű és az ez idő tájt született versmorzsák, versek szövegrétegeinek összevetésével. Asszony is e világ - tedd tulajdonoddá az alkotásod erejével! Nézz ide, tekints ide, csupa halottakat látsz! Régen kiégett lázak emlékeit, meg vénhedt műveket - roskadt aggastyánokat, akik már képtelenek új fiakat nemzeni. ” - Mondja Ráben, az asztalos. Asszony a világ, te a férfi légy, / mindig erős, ha olykor búsuló. / Ruházzad rá szerelmed istenét, / szerelmedet, mely vilió, hús való. ...Roskaszd rá bár a kín fájdalmait, /de szüljön meg téged, mint a vihar. ” - írja a költő, egyik versében. Érdemes, és érdekes az összevetés e kiragadott, egyetlen példa után is. Többet fedezhet fel, aki erre rászánja magát. Nem hosszas elemzéssel kideríthető, hogy önmagát mintázta-e meg Ráben figurájában, vagy sem. Ha igen, akkor Annában Dica rejtezik, Tilda pedig az a titokzatos harmadik, akinek felkutatására oly nagy hangsúlyt fektetett a Bronztükör szerkesztője. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy nem feltétlenül versből lesz a színpadi monológ, vagy fordítva. A Viharvető története fiktív, fiktív a

23 1943. december 11-én kelt levélfogalmazvány. Nem kizárólagos a nyomdász Kurucz személye; Az ismeretlen orvoshoz írt levélről ld. 5. jegyzet; Dömötör János 1944. március 17-i levelében érdeklődött. Paku Imre irodalomtörténész, szerkesztő. 1942-1945-ben az Athenaeum lektora. 1944. április 5- én a kiadó fejléces levélpapírján írt; Moldvay Győző nekrológja: Válasz, 1947. 5. sz.; Darázs Endre Pécsről, a Sorsunk (a pécsi Batsányi János Társaság irodalmi és művészeti folyóirata) számára verset kért tőle. Vöröss 1947. január 8-án válaszolt, ennek másolatát megküldte - mellékletről nem tud - a Petőfi Irodalmi Múzeum. A Sorsunk júniusi száma közölt Vöröss-költeményt, nekrológgal. Parton a füzekkel. 1947. 6 sz. Levelezésük másolata az archívumban.; A regény: 441 gépelt oldal, datálatlan, a gépírási hibákat saját kezével korrigálta.

310