A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

jelentett nem is keveset: szembe-fordulást a sematizmussal, amit a zsdánoviról mintázott kultúrpolitika képviselt.12

Honnét e nívó? A gimnázium mindig büszkélkedhetett karakteres, legendás tanerőkkel, kiknek természetes közege, szinte lételeme volt az ifjúság merev tantervekben lefektetett, előírt óraszámokon túli, tanórákon kívüli nevelése. Az ifjúság katonás szellemben történő nevelését, iskolán kívüli testedzését törvény szabályozta. Ez volt a levente mozgalom. Értelemszerűen, ebből kimaradt. Vöröss Istvánnak a cserkészmozgalom - Szathmáry Lajossal - kínált lehetőséget. A gimnázium falain túl pedig Sík Sándornak, a magyar cserkészet irányt mutató alapítójának késztetése a nyilvánvaló: ha személye nem is, de szellemisége állandósult nem csak az alma materen belül, de azon kívül, a város katolikus közösségének minden ünnepén.13 A katolikus motívumok nem a katolikus Dica felé gyakorolt gesztusok az életmű egyes darabjaiban, mint azt vélelmezte a Viharvető, majd a Bronztükör sajtó alá rendezője, fél évszázaddal később. Nem így felekezeti kérdés például a színdarab plébános és prédikátor szerepei! Szigethy Mária, az anyai nagymama, szintén katolikus volt, kiderült házassági anyakönyvi kivonatából. A Papírsárkány egyik versének metaforikus pillére egy épülő templom. 1936-ban kezdték el a város második katolikus templomának építési munkálatait, ez az első verses kötet Kripta című versének ihlető motívuma lett. A jezsuiták már valamivel korábban megkezdték működésüket a városban, a katolikus társaskör (Wlassics utca 3.) gyakori alkalmat kínált ökomenikus párbeszédre. Ide akár katolikus osztálytársaival is eljárhatott, ám a katolikus nagymama szerepe életszerűbb. Az Üvegpohár P. Mogyorossy Sándornak dedikált példányában rejtőzött a Hangya alszik című vers datálatlan, gépírásos másolata. Ennek egy korábbi, datált példánya után két esztendő bizonyos, kettejük kapcsolatában. A következő évben Németh János jezsuita páter Prohászka Ottokár egyik könyvét küldte a költőnek, annak kérésére. A kísérő levél fennmaradt, de nem derül ki belőle, hogy a keresztényszocializmust képviselő székesfehérvári püspök mely művéről volt szó. Sík Sándor hatása inkább gimnáziumi tanulmányainak befejezése után érezhető azokon a még szintén kiadatlan epikai művein, melyekben tovább gondolja a piarista paptanár, költő művészet-esztétikai kérdésfelvetéseit.14 Ugyanakkor cserkésznek lenni — nem válogató szem12 Az értől az óceánig... Akis Vöröss István útja az országos elismerés felé = NU, 1940. márc. 23. 6 levelet ismertet. Sok, a közlésnél figyelmen kívül hagyott, hasonló tárgyú levél található még a hagyatékban. A rádió levélben tájékoztatta arról is, hogy élő adásban, a beosztott műsorközlő olvasta fel verseit, hangrögzítés nem történt; Kiállítás Vásárhelyt ld. ennek jegyzetét; A „finnugor démonok”. HELLENBART Gyula: Németh László és a humboldti művelődéseszmény = Kortárs, 2000. ápr.

13 1921:Lm. te. az iskolai testnevelésről. Akatonai előképzés 1927-től került hangsúlyozottan előtérbe; Sík Sándor piarista papköltő, 1929-től Szegeden a II. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék kinevezett nyilvános, rendes tanára. Többször járt Hódmezővásárhelyen.

14 2006-ban a színdarab, 2008-ban a verses regény kiadását rendezte-szerkesztette sajtó alá Máté István bőséges elő- és utószóval. Nem a filológiai hermeneutika (az aktív befogadó, mint passzív alkotótárs), hanem (talán) az elavult strukturalista felfogás módszerével: a müveket összekötő empirikus jelenségekre magyarázatot nem adó, mert nem is igen kereső, az életmű egy-egy szeletét, részét mutatta meg - az egész ismerete nélkül. így saját szövegeiben pontatlan, feltételes, adathiányos, laikusokat mindenképpen megtévesztő. Ez sajnálatos, mert lehetősége volt a legteljesebb körültekintésre. (Jegyzeteimet ezzel kezdtem.) P. Mogyorossy Sándor S. J. (1903-1976) 1936. augusztustól jezsuita káplán és hitoktató Hódmezővásárhelyen, a Szent István templomban. A kötet dedikációja: ,JPáter Mogyorossynak, köszönettel, hogy a jó ismerete által megengedte írni a „Szerzetes ” e kötetbe foglalt versemet. Vöröss István '938. II. 5. ” A könyvben talált verskézirat ajánlása: „ Szeretettel küldi

Vöröss István, s úgy szeretné látni a főtisztelendő urat. ” E vers korábbi, datált kéziratán a vers megírásának (vagy a másolatkészítés) időpontja: 1940. március 31. Közlésére a Népújság 1940. április 13303