A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

EMLÉKEZÉS - KOVÁCS István: Idén lenne nyolcvanöt éves Kovács István, a Fehér Gárda mozgalom vásárhelyi vezetője

KOVÁCS ISTVÁN IDÉN LENNE NYOLCVANÖT ÉVES KOVÁCS ISTVÁN, A FEHÉR GÁRDA MOZGALOM VÁSÁRHELYI VEZETŐJE Az 1950-es évek közepétől gyakori vendég voltam a Csík utca 18. szám alatti Halmi-házban. Nevelőanyám, Vacsi Ilona féltestvére Halmi János, akinek felesége Olasz Eszter (a családban az Irén néven szólítottuk) és nevelt fia Kovács István. (Névegyezésünk merő véletlen!) A ház egyik utcai szobjának falán lévő egy na­gyobb fénykép volt látható. Gyakran kérdeztem tőlük, hogy kit ábrázol a fotó. Mindig kitérő választ kaptam. Halmi János és felesége úgy távoztak az élők sorá­ból az 1980-as években, hogy nem beszéltek fiukról. Nevelőanyám is hallgatott. Ő sem mert beszélni, pedig minden bizonnyal ismerte a történteket. Halála után talál­tam az itt közölt fotókat a hagyatékában. Pedig vannak, akiknek az emlékét meg kell őrizni. Közéjük tartozik Kovács István is. Róla és társairól keveset alig vagy egyáltalán nem olvashatunk történelem tankönyvekben, ritkán szerepelnek filmen, vagy a médiában, sajtóban. Mi volt a bünük? Semmi más, minthogy nem tudták őket megtörni. Mit tettek? Védték jogukat a földjükhöz, az egyéni gazdálkodáshoz, védték tanyáikat. Fellép­tek a kötelező beszolgáltatás és az erőszakos kollektivizálás ellen. Fellázadtak a jogaikat elvevő rendszer ellen, szervezkedésbe kezdtek. Mozgalmukat Fehér Gárda névvel illették. Az 1949 nyarán kezdődött ellenállási mozgalom Orosháza és Vá­sárhely közötti pusztán alakult ki, Pósahalom, illetve Vásárhelykutas (1950 után Székkutas) körzetében. Kisebb csoportok alakultak Orosházán, Békéscsabán, Ma­kón és Maroslellén. Fiatalok voltak, biztatta őket a külföldi rádió is, gyűléseztek, még fegyveres gyakorlatokat is tartottak. Támogatta őket a tanyavilág. Veszélyesek voltak az ál­lamra? A paraszti magántulajdonon alapuló gazdálkodásba vetett hitük miatt na­gyon is. El kellett őket hallgattatni, mert a lenini út akadályai voltak. A hatalom a konspirativ módon működő hálózatot felgöngyölítette, vezetőit halálra ítélték és kivégezték. Huszonkét embert a kistarcsai gyűjtőtáborba internáltak. Kovács István 1927. július 25-én született Vásárhelyen. Apja Kovács Ernő ku- láknak minősített gazdálkodó. Anyja Olasz Eszter. Nagyapja Olasz István szintén kuláknak minősített gazdálkodó. Mély nyomot hagyott benne, hogy szülei elváltak, és anyja feleségül ment Halmi János sofőrhöz. Pósahalmon szeretett tartózkodni, anyai nagyszüleinél, Olasz István (meghalt 1959-ben) és Halász Szabó Eszter (meghalt 1950-ben) pósahalmi tanyáján. Elemi iskolai tanulmányait a Nagy Sándor utcai Kovács-Küry iskolában foly­tatta, majd elvégezte a négy polgári osztályt. Pilóta szeretett volna lenni, ezért 1943-ban a m. kir. honvéd repülőszakasz tiszthelyettes-képző iskolába iratkozott be. 275

Next

/
Thumbnails
Contents