A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

EMLÉKEZÉS - KOVÁCS László: Egy nagyon személyes találkozás hatvan év elmúltával

áldozatvállalásuk és csodáljuk bátorságukat. Ma már nagyon sokan közülük néma sírokban nyugszanak - sorsuk az örök némaság. Egy veterán ezekkel a szavakkal adózott az utókornak: ,,

Büszkén mentünk oda; amit tettünk, az fontos volt, és cserébe csak azt kérjük, hogy életük minden percét az hassa át, hogy mindannyian szabadok lettek és ennek tudatában éljenek, alkossanak.... Azok, akik távoli harcmezőkön védik hazájukat, életüket más dimenzióban látják; olyanban, amelyet az általuk védelmezetteknek soha nem lesz módja látni. ”

Mi, asszonyok és férfiak, ennek a nagyszerű nemzetnek az állampolgárai, Mac és nemzedékének hősiességének köszönhetjük, hogy áldozatvállalásuk gyümölcseit élvezve szabadon élhetünk az Egyesült Államokban. Ezért engedtessék meg nekem, hogy egy hősnek, egy szokatlanul szerény embernek, aki oly sokat adott szülőhazámnak és meg nem nevezett millióknak új élet kezdését tette lehetővé, köszö- netemet leróva állítsak emléket. Kétség nem fér hozzá: ez az ember az amerikaiak LEGNAGYSZERŰBB GENERÁCIÓJÁT képviselte.

West Lafayette, 2007 tavaszán

Kovács László, lelkipásztor professzor emeritus

(Angolból fordította Samu János)

270