A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár

gyár kocsijukkal a Tóth testvérek.56 Több kocsigyártó szaktanfolyamot vezetett műhelyében, amellyel a bognár szakma felé akarta irányítani az inaskorú fiatalokat.

Tóth Gyula kocsigyártó (nyerges és fényező mester), „hintókészítő”

Kocsigyártó-, nyerges- és fényező üzeme és üzlete a Kállay utca 13. alatt működött a 19-20. század fordulóján. Elismert paraszt hintókészítő. Az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon a gazdasági gépek, eszközök és járművek kiállításának csoportelnöke.

Tóth Imre (1906—?) bognármester

1920-ban kerül inasnak Bányai Albert bognármesterhez, majd Kiss Sándor bognárhoz. 1923-tól segédként dolgozik mestereinél, és csak 1942-től válik önállóvá, ekkor nyitja meg a Berkenye utca 10. szám alatt bognárműhelyét. Közben a helyi Ipartestület Kocsigyártó Szakosztályának jegyzője lesz. 0 őrizte a Hódmezővásárhelyi Kerékgyártó Céh, 1864-ből (még a céhes világból) származó céhbehívó tábláját, amelyet (elmondása szerint) még az 1930-as és 40-es években is használtak, ipartestületi közgyűlés összehívásakor. 1948-ig készítettek a műhelyben különféle járműveket, vásárhelyi födeles, nagyatádi, fogathajtó, sőt többszemélyes vadászkocsit is. Az ez évi vásárhelyi Kisipari Kiállításon első díjat nyert szegedi típusú kocsijával. Az államosítások időszakát átvészelte, nem lépett be a Faipari Ktsz-be. Ugyanakkor a hagyományos kocsigyártás erősen hanyatlani kezdett, a termelést át kellett alakítani. Átálltak a szerszámnyélgyártásra, de készítettek favályút, kerekes gyerekjárókát és parkettát nagy tételben. Emellett még sokáig javították a régi paraszt szekereket és kocsikat. 85 éves korában még dolgozott a szakmájában, természetesen segítséggel. Egy bognárinast és a fiát ifj. Tóth Imre tanította ki a mesterségre, aki asztalosként dolgozott a helyi Ktsz-ben, a Gorzsai Állami Gazdaságban, majd nyugdíjazásakor ment vissza édesapja műhelyébe.57

Tóth Mihály bognármester

A mindszenti híres bognármesterről Nagy Vera néprajzkutató írt részletesen, Mindszent város monográfiájában. Az 1930-40-es években Tóth Mihály volt a legnagyobb, legtöbb segéddel dolgozó mindszenti bognár. A kor legjobb benzinhajtású szalagfűrészét, maró- és gyalugépét használta a kocsigyártáshoz, szán-, mindszenti kubikos talicska-, járom- és szerszámnyél-készítéshez. A vásárhelyi kocsinál kisebb, de mozgékonyabb mindszenti kocsikat helyben, a szentesi és a vásárhelyi vásárokban adta el. Olyan híres mesternek számított a bognárok között, hogy még az alól a mindszenti szólás alól is kivételt képzett, miszerint a kovácsnak bognár a felesége. Az ő esetében a megrendelő gazdák nem a kovácsnál, hanem nála rendelték meg a kocsikat.58

Vörös Mihály (1899-1971) fúró-faragó ember.

Fehértóparti fafeldolgozó ezermester, a környék paraszti lakosságának, a Barackosi Olvasókörnek, sőt Pusztaközponba és Békéssámsonba is dolgozott. Gazdálkodó, a famegmunkálást a régi tanyai faragóktól és a katonaságnál (ahol utászként, ácsokkal, asztalosokkal, bognárokkal együtt szolgált) tanulta el.. Egyszerű lábbal hajtós faesztergáján és néhány kéziszerszámon kívül nem használt mást, tanyája fészerében berendezett kis műhelyében.

56 A Hódmezővásárhelyi Ipari és Mezőgazdasági kiállítás útmutatója. Hódmezővásárhely, 1904. 80. Hirdetési melléklet.

57 VCSMH, 1973. aug. 18. 5.

58 NAGY Vera: Kézműipar = Mindszent története és népélete. Szerk. JUHÁSZ Antal. Mindszent, 1996. 542.

251