A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár
használták faéknek, máktörőnek, patkónak, patkószegnek, lőcskávának, hevedernek, vaskapocsnak, riglinek, de még a kemence tetejének abroncsa és a szájának a boltozata is kocsi vasakból került ki. Úgy mondták a régiek: „Szép asszonyt magáért, rossz kocsit vasáért pártolják. ” Az elhasznált szán fa és vas részeit is szinte az utolsó darabig „újrahasznosította” a régi parasztember.50 Ennek a kornak is vége már, a valaha sokat járt parasztszekerek végzetüket ma csárda előtt vendégcsalogató különlegességként, hétvégi kert vagy hobbi tanya udvarán virágtartóként fejezik be. A régi saroglyás vagy kubikus talicskák ugyan ilyen díszletek ma, amíg a szabadban álló fából készített jármüveket az időjárás teljesen el nem korhasztja. HÍRES VÁSÁRHELYI KERÉKGYÁRTÓK, BOGNÁROK, KOCSIGYÁRTÓK51 Acs Lajos (1888-1968) kocsigyártó, bognármester Tizenkét évesen lett bognártanonc Hajdúnánáson. Miután felszabadult segédként dolgozott Miskolcon, Kassán, Debrecenben, Temesváron és eljutott Hódmezővásárhelyre is. Kétévi katonai szolgálat után Vásárhelyt választotta első műhelyének megnyitására. Az első háborút megelőzően, a Petőfi utca 6. szám alatt működött önálló kocsigyártó műhely- lyel, ahol gazdasági kocsikat, hintókat és bérkocsikat is gyártott. Az első háborúban megjárta a keleti és az olasz frontot, majd Erdély védelmében esett hadifogságba Brassó mellett. 1923-ban kocsigyártó társulást alakít Benkő András kovácsmesterrel és B. Szűcs István kocsifényező-kárpitossal a Teleki utcában. A jól működő kisüzemből azonban a következő évben kiválik és a Jókai utcában önálló kocsigyárat alapít, s a nagy telken felépíti saját családi házát és mellette a bognármühelyt, a kovácsmühelyt, a kocsifényező helyiséget és a nyolc méter hosszú, tíz kocsi tárolására is elegendő kocsiszínt. Korszerű elektromos meghajtású szalagfűrésszel, gyalu- és esztergagéppel felszerelt kerékgyártó műhelyében a mester és három segédje dolgozott. A kovácsműhelyben a „kéttüz” (két kovácskohó) mellett két, három-három tagú kovácsbanda dolgozott a kocsivasalásokon. A kész kocsik kencézését, festését, lakkozását (fényezését) egy-két festő végezte. Lelkiismeretes, kiváló munkát végzett évtizedeken keresztül a Vásárhely környéki gazdák nagy megelégedésére. Az 1920-30-as években az Ipartestület bognár szakosztályának (egyik) vezetője. Élete során rendszeresen képezte a bognárinasokat, (az iparosiskolában bognár szakrajzot oktatott), később a szakmunkásokat. A harmincas évekre visszaesett a megrendelések száma, a gazdasági válság hatására elárverezték a kocsigyártó műhelyét és a családi házát is. Ács Lajos ekkor családjával együtt átköltözött Orosházára és ott folytatta a kerékgyártó mesterséget. 75 éves koráig folytatta mesterségét, nyolcvan évesen halt meg.52 Bagi Sándor (1862—?) bognármester Több emberöltőnyi vásárhelyi kerékgyártó család tagja. Már nagyapja, Bagi János (1798-1847) remekelt céhes mester volt, vásárhelyi kerékgyártó műhelye a Károlyi utca 50 KISS Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. Budapest, 1958. 87. 51 A vásárhelyi kerékgyártók, bognárok és kocsigyártók életrajzi adatai elsősorban FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében (1929) című munkája alapján készült. A más forrásokra támaszkodókat külön lábjegyzet jelöli. 52 NAGY Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán. Békéscsaba, 1975. 370. 245
